Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1926)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Őőntöéngtár. állandó adómentességét igényli az 1922: XXII. le. 2. §-a 6. pont-^ jára utalással azon a címen, hogy ez az épület gazdasági cselédlak. Ezt az igényét a panaszos azzal okolja meg, hogy Keszthely szom­szédságában levő sármelléki birtokát Keszthelyről kezeli s miután e birtokon gazdasági épületek nincsenek, kocsisának keszthely házában kénytelen lakást adni. A bíróság a panaszt alaptalannak találta. Gazdasági cselédek úgy a közfelfogás, valamint az 1 907 : XLV. tc. és az 1900: XVI. tc. helyes értelmezése szerint azok a gazdasági (külső) munkások, akik valamely gazdaságban személyes szolgá­latot teljesítenek. Ilyennek pedig az a kocsis, akinek szolgálata pusztán gazdájának keszthelyi lakásáról a sármelléki gazdaságba és vissza való szállítása, annál kevésbbé tekinthető, mert a pana­szos maga sem állítja, hogy ez a kocsis Sármelléken gazdasági (külső) cselédi teendőket végezne. Ettől eltekintve, alaptalan a panasz azért is, mert az 1922: XXII. tc. 2. §. 6. pontja szerint adómentes gazdasági cselédlaknak csak a gazdasági célra használt ingatlan területén s nem egy másik hely­ségben fekvő épületet lehet tekinteni. 75. Munkásétkező és öltözőhelyiség, valamint gyári iroda házadómentes. (Közigazgatási bíróság (16,771/4924. P. sz.) Indokok: Az 1922: XXII. tc. a gyárak és a gyárakhoz ha­sonló ipartelepek területén az üzem céljaira szolgáló épületek adó­mentességét változatlanul továbbra is fenntartotta. Az üzem cél­jaira szolgál minden olyan épület, vagy épületrész, amelyre a vállalat műszaki és kereskedelmi üzemének lebonyolítása céljából szükség van. Az innen elrendelt bizonyítás során megállapíttatott, hogy panaszos vállalatot a járási főszolgabíró kötelezte arra, hogy a régi iroda helyén a munkásai részére étkező és öltözőhelyiséget létesítsen. Nyilvánvaló tehát, hogy ezek a helyiségek az üzem célját szolgálják, mert ezek létesítése nélkül a közigazgatási ható­ság az üzem folytatását nem engedélyezné. De az üzem iroda­helyiségek nélkül sem bonyolítható le, mert egy gyárhoz hasonló ipartelepnél el sem képzelhető az, hogy a műszaki és vele kap­csolatos kereskedelmi üzem irodai munkáit és az egész vállalat igazgatását irodahelyiség nélkül lebonyolíthassák. Ha pedig a szó­banforgó helyiségekre az üzem céljaira szükség van, akkor ezek az épületrészek a felhívott törvény 2. §, 6. pontja alapján nem esnek házadó alá,

Next

/
Oldalképek
Tartalom