Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1926)

82 Kötigázgáiási <:s Pénzügyijogi Döntvénytár'. A bíróság a panaszt részben alaposnak találta. Az 1920 : XXIV. te. 14. §. i. pontjának második bekezdése szerint a részvénykibocsátási illeték minden egyes részvény után a részvényjegyző által tényleg befizetett vagy fizetni kötelezett összegtől jár. A vállalat régi részvényesei az új részvényekért darabonkint 100,000 K-át fizettek. Nem vitás tehát — és ezt a panaszos vállalat sem vitatja — hogy a részvényeseknek átengedett új részvények után a III. fokozatú illeték darabonkint 100,000 K-tól számítandó. A F. rt. az új részvényekért darabonkint egy F. rt. részvényt adott és pedig a panaszos vállalat igazgatóságának az 19ií3-iki üzletévről készített jelentéséből és a felterjesztett iratok közölt levő egyéb iratokból is kitetszően azért, hogy a két vállalat között az érdekközösséget a maga részéről is biztosítsa. A F. rt.-nak átengedett új kibocsátású részvényekért ezen vállalat által teljesíteni kötelezett szolgáltatás értékét tehát a F. rt.-i részvények névértéke, de azoknak tőzsdei árfolyamértéke sem fejezheti ki helyesen, mert a részvénycsere célja az érdekközösség biztosítása volt és a cseretárgyak között mutatkozó értékkülönbözetet azok az előnyök egyenlítik ki, amelyek ezen érdekközösségből származnak. Erre a panaszos vállalat maga is rámutat közvetlenül ide intézett előterjesztésében akkor, amidőn kimutatja azt, hogy az érdekközösségbe lépett két vállalat részvényeinek lényegesen eltérő tőzsdei árfolyamértéke I9í,fi április havában egymástól alig különbözőn. Nem lehetett tehát a F. rt.-nak átadott új kibocsátású részvények után az illetéket a F. rt.-i részvények névértékében kiszabni, mert ez az összeg nem felelne meg az A. rt. után teljesíteni kötelezett szolgáltatás értékének és ugyanezen okból nem lehetett a F. rt. részvények darabonkinti 600 K-ás kibocsátási árfolyamát sem alapul venni. De nem lehetett a F. rt. részvényeinek zárol Iságára való tekintenél ezeknek az osztalékjövedelem alapján tőkésített értéke után kiszabni az illetéket azért, mert a F. rt. részvényeinek csak az a része van zárolva, amely az A. rt. tárcájába jutott, a F. rt.-i részvények a tőzsdén árjegyeztetnek és így nem tartoznak a panaszos állal hivatkozott 40,000/1921. számú pénzügyminiszteri végrehajtási utasítás 29. ^-ában endílelt értékpapírok közé. Nem találta azonban a bíróság helytállónak a panasszal megtámadott határozatnak azt az indokát, hogy a F. rt.-nak átengedett A. rt. részvényekért fizetni kötelezett összeg darabonkint a F. rt. részvények 1923 december 3-iki tőzsdei árfolyamértékének megfelelő 280.000 korona volt. meri a részvénykibocsátási ille-