Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1926)

Közigazgatási és Pémügyijogi Döntvénytár. féket nem a részvények forgalmi értéke alapján kell kivetni, hanem a szolgáltatás után, amelyet a kibocsátó intézet a részvényjegyzőktől az új kibocsátású részvényekért követel. Ha tehát ez a szolgáltatás vagyonbetét, akkor ennek sem a forgalmi értéke az irányadó, hanem az az összeg, amelynek ellenében a vállalat az új részvényeket jegyzésre bocsátja, mert hiszen a F. h. nem a tőzsdén vásárolta azokat a részvényeket, amelyeket az A. rt.-nak átengedeti, hanem ezek is új kibocsátású részvények voltak és az A. nem azért adolt cserébe új részvényeiből 100,000 darabot, a K. rt.-nak. mert ezeknek értéke a F. rl. részvények értékével azonos lelt volna. A csere célja az érdekközösség volt. az értékmérő pedig az érdekközösség előnyeiben keresendő. A F. rt.-nak átengedett részvények értéke sem lehet tehát kisebb az illetékkiszabás szempontjából annál az összegnél, amelyet a régi részvényesek, az új kibocsátású részvényekért fizetlek, mert ebben az összegben azoknak az előnyöknek az értéke már konzumniálva van. amelyet a két vállalat érdekközössége az A. és közvetve ennek részvényesei javára jelent. Ez az összeg darabonkint 100,000 K. amely után a 111. fokozat szerint 3000 K illeték, vagyis a 100,000 darab után 300.000.000 K jár. Ehhez hozzászámítva a régi részvényeseknek átengedett 150,000 darab részvény után kiszabott és nem sérelmezett 460.000,000 K illetéket, a szóbanforsó részvénvkihoesátás után összesen 750.000.000 K illeték fizetendő. 60. A társulati adómegállapitdsnál csak azok a könyvszerü tételek vehetők figyelembe, amelyek a mérlegben szerepelnek, míg olyan tételek, amelyek a mérlegben feltüntetve nincsenek, a társulati adó ki* vetését nem befolyásolhatják. (Közigazgatási bíróság 15,392 19-24. P. szj A kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyet nem ad. Indokok: A panasz tárgya pusztán a panaszos közkereseti társaságnak az az igénye, hogy 1922. évi üzleti eredményéből, mely az 19-23. évi társulali adó alapjául szolgál. 4.286,000 K-át felújítási tartalékalapba helyezhessen. Ezt-az igényt a kir. pénzügyigazgatóságnak panaszolt határozata abból az okból utasította el, mert a panaszos ezt a felújítási tartalékot nem az adóalapul szolgáló mérlegében létesítette. Ezt a tényt a panaszos sem tagadja, de előadja, hogy az 1922. évi mérleg lezárása után ezt a tartalékot megalkotta és az 1923. évi megnyitó télelek között ez a tartalékalap már szerepel.