Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1926)

24 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. nak minősített)) gyári felszerelések és gépek között voltak az épülettel szorosan összekötött, tehát magánjogunk szerint ingatlannak minősülő tárgyak is, ezek szétválasztása azonban a panaszossal 1916. évi december hó 31-én a helyszínén felvett jegyzőkönyv szerint meg nem történhetett s már meg sem történhetik, mert a részvénytársaság átadási leltárak felelt nem rendelkezik s mert időközben a gyárakban olyan átalakítások történtek, hogy a régi gyár tetemes része megszűnt és egészen új lelepek keletkeztek. Nyilvánvaló ezekbői, hogy az együttesen átruházott ingatlanok és ingók árának az alapítási tervezetben és közgyűlési határozatban történt elkülönítése aggályos, amennyiben az ingóknak minősített gyári felszerelések, gépek és egyéb ingók között ingatlan alkatrészek, tehát a magánjog szerint ingatlanok is vannak s a szorosan vett ingók értéke ma már a panaszos mulasztására vezethető okokból — amennyiben az átadáskor készült leltárak rendelkezésre nem állanak -— meg sem állapítható, az illetéki díjjegyzék 1. télelének 2. jegyzetében foglalt rendelkezések figyelembevételével az átruházást úgy kell tekinteni, mintha csupán ingatlanok ruháztattak volna át és az ingókra eső vételár külön meghatározva sem lenne. Ily körülmények között pedig az ingatlanok és ingók együttes vételárától az ingatlanok átruházása után járó 43%-os illetékkiszabását jogosnak és helyesnek kellett elismerni. Az előadott okokból a rendelkező rész értelmében kellett határozni. 28. Ispánlakás céljaira szolgáló épület házadóköieles. (Közigazgatási bíróság 10,901/1924. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyet nem ad. Indokok: Nem lehetett a panasznak helyet adni az ispánlakás állandó adómentességének kérdésében, mert az 1922 : XXII. tc. 2. §-ának 6. pontja csak a gazdasági épületeket, ezek között a gazdasági cselédlakokat mentesíti a házadó alól, az ispán pedig ilyen gazdasági cselédnek nem minősíthető. A panasznak az a kifogása, hogy úgy a panaszos által használt épület, mint az ispánlak a panaszolt határozatban felemlítettnél kisebb Jakrész-számmal bír, csak akkor bírna jelentőséggel, ha a panaszos igazolná azt, hogy a panaszolt határozatban megállapított bérérték nem felel meg a helyi viszonyoknak. 29. Ha a fél ügyuéd által van képviselve és a határozat nem az ő kezéhez kézbesíttetik, hanem az