Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1926)

16 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. fait, valamim az egész vállalt igazgatását megfelelő irodahelyisé­gek nélkül lebonyolíthassák. Ha pedig az irodahelyiségekre az üzem céljaira szükség van, akkor ezek a helyiségek az 1922. évi XXII. tc. 2. §. 6. pontja alapján épen ügy nem esnek házadó alá, mint ahogyan az 1909: VI. tc. 27. §. 9. pontja alapján állandóan mentesek voltak a házadó alól. 21. A könyvvizsgálat* elrendelését nem pótolja az a felhívás, hogy az adózó könyveit a tárgyalásra hozza el, miért is a határozat feloldandó és könyv­vizsgálat elrendelendő volt. — Versenyiízlet tulaj­donosa nem hallgatható meg szakértőül. (Közigazgatási bíróság 11,445/1923. P. sz.) indokok: A megtámadott határozat indokolásából megálla­pítható, hogy az adófelszólamlási bizottság az adóalap megállapít­hatása végett maga is szükségesnek tartotta az adózó által is kért könyvvizsgálatot. Ennélfogva az 1909 : X. tc. 59. S-ának pontja helyébe lépett 1920 : XXIII. tc. 26. ij-a értelmében tartozott volna a könyvvizsgálatot elrendelni és a hitelesített alakban bemutatott nyereség-veszteségszámlát csak akkor hagyhatta volna figyelmen kívül, ha az adózó fél könyveit vizsgálat céljából nem bocsátotta volna a hatóságnak rendelkezésére, vagy a vizsgálat eredménye szerint adatait nem igazolta volna. A könyvvizsgálat elrendelését nem pótolja az a felhívás, hogy az adózó könyveit a tárgyalásra hozza el a bizottságnak a könyvvitelben jártas tagjai által való megtekintés végett, mert a könyvvizsgálat az 1921/52,000. sz. pénzügyminiszteri rendelet 51. és 37. §-ai értelmében ahhoz értő pénzügyi tisztviselő által, eset­leg az adózó által alkalmazott ellenőrző szakértő közbenjöttével foganatosítandó s abból, hogy az adózó vonakodott könyveit a tárgyalásra elhozni s a vizsgálatot Bécsben — a könyvvitel he­lyén — kérte foganatosíttatni, nem következik, hogy az idézett rendelet szerint a bizottság székhelyén foganatosítandó vizsgálat céljából sem bocsátotta volna könyveit rendelkezésre. A vagyon tekintetében az adófelszólamlási bizottság az 1923 április 30-án kihallgatott P. E. szakértő véleménye alapján hagyta figyelmen kívül az adózó mérlegében és leltárában foglalt érté­kelést. Minthogy a szakértő — ki az 1921. évi 52,000. sz. pénz­ügyminiszteri rendelet 35. §-a értelmében, mint versenyüzlet tluajdonosa nem is lett volna szakértőül alkalmazható — a hiva­talos titoktartásával való figyelmeztetéssel az adózó fél tudta nélkül hallgattatott meg s véleménye azzal utólag sem közöltetett, a szak­értői bizonyításnak törvényszerű foganatosítását kellett elrendelni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom