Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1926)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 17 22. Az egyességet kötő felek között az adásvételi ügylet már évekkel ezelőtt megilletékezett szerződésből kifolyólag véglegesen megköttetett, utóbb ezen ügyben kötött bírói egyességböl kifolyólag, mely a vételári összeg utólagos valorizálását állapítja meg, a felektől csak második fokozat szerinti egyességi összeg követelhető, nem pedig újabb harmadik fokozat szerinti ingó adásvételi illeték. (Közigazgatási bíróság 501/1924. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak részben helyet ad. Indokok: A panaszolt illeték kiszabásának alapjául az a bíróságon kívüli egyességről szóló okirat szolgált, amelyet a panaszosok egymás között társaikkal a felett kötöttek, hogy a köztük létrejött és a veszprémi m. kir. állampénztárnál Ask. 510/1918. sz. a. megilletékezett szerződésben fatermékek eladási áraként kikötött 2.003,000 K a m. kir. minisztérium 3920/1920. M. E. sz. rendelete alapján — melyhez képest az eljárás a veszprémi kir. törvényszék, mint vegyes bíróságnál P. 1591/1920. sz. a. folyamatba tétételt — a változott s a korona elértéktelenedésében megnyilvánult gazdasági viszonyokhoz képest a teljesítés időpontjában illetőleg az egyesség megkötésekor 9.567,769 K-ra értékeltessék át. Ez okirat után a panaszosoktól a panaszolt határozattal 95,680 K II. fokozat szerinti egyességi és 191,360 K III. fokozat szerinti ingó adásvételi illeték követeltetik. Minthogy azonban ugyanaz a megállapodás két különböző jogügyletnek, az adott esetben egyességnek az ingó adásvételi szerződésnek is nem minősíthető s ugyanazon egy ügylettől kétféle illeték nem követelhető és pedig annál kevésbbé, mert a panaszolt határozatban megnyilatkozott felfogás elfogadása esetén minden jogügylettől az annak természetéhez képest a jogügylettől járó illetéken kívül egyességi illetéket is lehetne követelni, amennyiben minden jogügylet létrejöttének fellétele a felek közötti megegyezés s így minden jogügylet egyúttal egyesség is, ez a felfogás pedig nyilvánvalóan téves s minthogy a szóbanforgó okirat adásvételi ügyletet tartalmazónak sem tekinthető, amennyiben abban az eladás tárgya megjelölve nincs, az egyességet kötő felek között az adásvételi ügylet már évekkel előbb az Ask. 510/1918. tétel alalt meg is illetékezett szerződésben véglegesen megköttetett, sőt az egyesség megkötésekor már részben teljesíttetett is, a szóbanforgó okiratot csupán egyességet tartalmazónak kellett minősíteni s ehhez képest a panaszosokat az illetéki díjjegyzék Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. XVII. 2