Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1926)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 7 változtat még azon körülmény sem, hogy a tartalékalap részuénykiboesátás alkalmával szedett, tehát már részvénykibocsátás alá vont felpénzből keletkezett és a tartalékolás csak átmeneti volt, amennyiben a tartalékolást nyomban, tehát a panaszos szerint egyidejűleg követte a részvénytőkére való átszámolás. Az cdaptöke felemelése utáni, illetve azzal egyidejű részvénykicserélés esetén (összevonás) még külön I. fokozatú illeték jár. (Közigazgatási bíróság 12,553 1924 P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyet nem ad. Indokok: A panaszos részvénytársaság panaszában az általa részvénykibocsátás és kicserélés után 44.500,000 K-ban befizetett illetékből 14.500,000 K visszatérítését kéri azért, mert a 200,000 db egyenkint 1000 K névértékű részvénynek egyenkint 2500 K névértékű részvényre akként történt felemelése után, hogy a 300.000,000 K-nyi alaptőke-különbözet a tartalékalapból fedeztetett, külön illeték nem jár azért, mert a tartalékalap akként keletkezett, hogy az 1000 K névértékkel kibocsátott 100,000 db 1000 K névértékű részvényre befizetett 600.000,000 K-nak a névértéket meghaladó 500.000,000 K-nyi része, tehát olyan összeg fordíttatott a tartalékalapra, amely után a részvénykibocsátási illetéket egyidejűleg a 100,000 db egyenkint 1000 K névértékű részvénykibocsátása után már megfizette s illetőleg, mert a 200,000 db egyenkint 2500 K névértékű részvénynek 100,000 db egyenkint 5000 K névértékű részvényre való összevonása illetőleg kicserélése után külön illeték nem jár, mert az összevonás illetőleg kicserélés befizetéssel egyidejűleg történt. A panasz mindkét kifogás tekintetében alaptalan. Ugyanis az 1920 : XXIV. tc. 14. §-ának 4. pontja szerint a részvénytőke akként való felemelése, hogy a társaság vagyonának egy részét számolják ál az alaptőkére, kifejezetten is külön illeték alá esik. Ezen a rendelkezésen nem változtathat az a körülmény sem, hogy a tartalékalap részvénykibocsátás alkalmából szedett, tehát már részvénykibocsátás alá vont felpénzből keletkezelt s a tartalékolás csak átmeneti volt, amennyiben a tartalékolást nyomban, tehát panaszos szerint egyidejűleg követte a részvénytőkére való átszámolás. Nem változtathat pedig azért, mert ha a törvény ezt figyelembevenni kívánta volna, erre nézve külön is rendelkeznie kellett volna, a törvény pedig kivételt nem tesz. Az pedig nyilvánvaló, hogy a 100,000 db egyenkint 1000 K névértékű rész-