Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1926)

8 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. vénykibocsálása alkalmából beszedett 600.000,000 K-nak a névértéket meghaladó 500.000,000 K-nyi tartalékolt része az átszámolás megtörténte előtt nem volt alaptőke, hanem a társaságnak az alaptőkén kívüli egyéb vagyonához tartozott. A panaszos erre vonatkozó fejtegetéseinek elfogadása esetén nem lehetne különbséget tenni abban a tekintetben, hogy az újabb tőkeemelés nyomban követi-e az előzőt vagy sem, s a lényeg az volna, hogy az alaptőke emelésére olyan vagyon fordíttatott-e, amely után részvénykibocsátási illeték már fizettetett, ilyen nehézségeket pedig a törvény semmiesetre sem akarhatott a pénzügyi hatóságokra hárítani, mert ez esetleg évek múlva bekövetkező alaptőkeemelésnél a társaságok kezelésének évekre menő megvizsgálását és annak kutatását és kipuhatolását tenné szükségessé, hogy a részvénykibocsálási illetékkel terhelt, de nem alaptőkére számolt vagyon időközben nem fordíttatott-e már más célra. A panaszos esetében is vizsgálni és eldönteni kellene azt is, hogy a panaszos előadása szerint az átszámolás előtt a tartalékalap 587.000,000 K-át kitett összegéből az alaptőkére átszámolt 300.000,000 K-ban a nem felpénz útján beszedett, hanem egyébként évek során gyűjtött 87.000,000 K korábbi tartaléktőke is bennfoglaltatik-e vagy sem? A panaszos részvénytársaság 1923 december 11-én tartott rendkívüli közgyűlésén hozott határozatával tulajdonképen kétszer emelte alaptőkéjét, először 100 millióról 100,000 db 1000 K névértékű részvénykibocsátásával 200 millióra és másodszor 200 millióról 300 milliónak a tartalékalapból való fedezése útján 200,000 db egyenkint 1000 K névértékű részvényének egyenkint 2500 K névértékre való felemelésével 500 millióra. A panasz a részvények összevonásával kapcsolatos kicserélés után befizetett illeték tekintetében az 1920 : XXIV. tc. 14. §-ának 5. pontjában foglalt rendelkezések szerint azért alaptalan, mert a panaszos részvénytársaság részvényeit is kétízben cserélte ki és pedig először 1000 K-ás névértékűről 2500 K-ás névértékűre a tartalékalap egyrészének az alaptőkére való átszámolásával, tehát befizetéssel kapcsolatosan, amelytől a befizetésre tekintettel külön I. fokozat szerinti illeték sem nem fizettetett, sem nem követeltetik és másodszor a 2500 K névértékű részvényeknek 5000 K-ás névértékű részvényekké való összevonása alkalmából és pedig amennyiben 2 darab 2500 K-ás részvény vonatott össze 1 darab 5000 K-ás névértékű részvényre minden újabb befizetés nélkül. Ez újabb kicseréléstől tehát az I. fokozatú illeték az 1920: XXIV. tcikk 14. §-ának 5. pontja értelmében nyilvánvalóan jár s igya panaszos részéről e címen tartozatlan fizetés nem történt.