Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1926)

2 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. névértékű új részvényt bocsáloll ki olykép, hogy a 200 K kívül 10 K részvénykibocsátási illeték és egyéb költség címén való fizetés ellenében engedtetnek át a részvények. A panaszos részvénytársaság az illeték leszállítását azon az alapon kéri, hogy a 10 K többlet költség megtérítésére szolgált és így az az illeték alapjánál figyelembe nem vehető. A panaszt jogosnak elismerni nem lehetett, mert az 1920. évi XXIV. tc. 14. §. első pontjának 2. bekezdése szerint a részvénykibocsátási illeték minden egyes részvény után a részvényt jegyző által tényleg fizetett vagy fizetni kötelezett összegtől jár. Minthogy a törvény nem tesz különbséget, hogy a befizetés milyen címen történik és a bruttó befizetést rendeli illetékalappá tenni, a rendelkező rész szerint kellett határozni. 3. A részvénykibocsátási illeték mérvére a bejegyzésnek a Központi Értesítőben történt közzététele idején fennálló tételek irányadók. Közigazgatási bíróság 15,886/1924. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság a panaszt elutasítja. Indokok : A panaszos részvénytársaság az 1923. évi február hó 17-én hozott közgyűlési határozat alapján alaptőkéjének a fölemelése végett 5500 K árfolyamon kibocsátott 20,000 darab és 13,000 K árfolyamon kibocsátott 10,000 darab részvénytől 1923. évi szeptember hónap 27. napján az 1920. évi XXIV. törvény 1. §-ában megszabott összegekben fizette be a részvényenkint járó III. fokozatú illetékeket. A központi díj- és illetékkiszabási hivatal az 5500 K árfolyamon kibocsátolt részvényektől darabonkint még 180 K és a 13,000 K árfolyamon kibocsátott részvényektől darabonkint még 190 K illetéket szabott ki terhére azon az alapon, hogy az alaptőke fölemelésének a Központi Értesítőben csak 1923. évi december hónap 13. napján történt közzététele következtében az illetékek az 1923. évi október hónap I. napján életbelépett 1923. évi 117,301. számú pénzügyminiszteri rendelet 1. §-ában megszabott összegekben járnak. A fizetési meghagyást helybenhagyó pénzügyigazgatósági végzés sérelmességét vitató panaszt jogosnak elismerni nem lehetett. Az 1875. évi XXXVII. törvény 181. §-ának első bekezdésében levő abból a rendelkezésből, amely szerint az alapszabályok módosítása tárgyában hozott határozatnak a kereskedelmi cégek jegyzékébe való bevezetés előtt joghatálya nincs és abból, hogy a második bekezdés értelmében az olyan határozat bejegyzését, amelynek következtében a korábbi közzétételben foglaltakra nézve változás történik, közzé kell lenni, okszerűen következik, hogy a részvény-