Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1926)

Közigazgatási ós Pénzügyijogi Döntvénytár 3 társaság által kibocsátott új részvények illetékeire a kincstár joga csak az alaptőke fölemelése tárgyában hozott határozat bejegyzésének a kihirdetése napján nyílik meg. A kihirdetés a szóban levő esetben az 1923. évi 117,301. számú pénzügyminiszteri rendelet életbelépése után történt meg, a kincstár tehát ennek a rendeletnek a 2. §-a szerint jogosan szedte be az illetékeket az 1. §. szerint járó összegekben. 4. Cégszöveg megváltozása folytán eszközölt részvény kicserélésnél, ha semmi új befizetés nem történt a névérték után I. fokozatú illeték jár. (Közigazgatási bíróság 1385/1923. P. sz.) Indokok: A társaságnak az illetékkötelezettség ellen irányuló védekezése alaptalan, mert az 1920: XXIV7. tc. 14. §-a o. pontja szerint, ha a részvénytársaság részvényeit bármi okból más részvényekkel cseréli be anélkül, hogy az új részvényekre bármiféle befizetés történnék (s a törvény ilyen műveletnek minősíti azt az esetet is, ha a társaság cégét megváltoztatja) minden új részvény után 1. fokozat szerint kell az illetéket megfizetni, mert továbbá az a körülmény, hogy új részvénypapirok kiadása helyett a régi részvényeken foganatosították felülbélyegzéssel az új cég megjelölését mint költségtakarítást célzó és kizárólag technikai jellegű keresztülvitel, az illetékkötelezettségre befolyással nincs, amennyiben az ily módon felülbélyegzett részvények lényegileg új részvényeknek minősülnek, mert végül az imént idézett törvényszakasz 8. pontja szerint a részvénykibocsátási illetéket az 1—7. pontokban megszabott mértékben és szabályok szerint kell leróni minden esetben, amikor a fizetési határidő a 7. pont értelmében az 1920. január 1-je után állott be. Alapos a panasznak az a része, amely az illeték mérve ellen irányul. Az 1920: XXIV. tc. 14. §-ának o. pontja csupán azt juttatja kifejezésre, hogy az illetéket az új részvény után kell megfizetni, de kifejezetten nem rendelkezik aziránt, minő érték után történjék a lerovás: kérdésessé vált, hogy az illeték kiszabásának alapjául a részvény forgalmi értéke (tőzsdei árfolyama), kibocsátási ára, avagy névértéke veendő-e ? A forgalmi ériék nem vehető alapul a következő okokból: A forgalmi érték az illetéki szabályok 70. §-ának általános érvényű rendelkezése értelmében csak abban az esetben vehető az illeték alapjául, ha tulajdonátruházás történik. A társasági szerződések illetékezésére vonatkozó, előbb érvényben volt törvény (1869 : XVI. tc. 7—9. §.) különleges rendelkezései szerint is, csak 1*