Főző Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1922)

Kóz4c]ai(jaiAni Dón)vénytdr. (Közigazgatási bíróság (5306/1918. P. sz.) A m kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet nem ad. Indokok: A panasz arra irányul, hogy az adófelszólamlási bizottság a szeszgyárral kapcsolatos szeszkontingens értékét, azaz annak a jognak értékét, amelynél fogva a fogyasztási adó alá eső szeszgyárban bizonyos hektoliter mennyiségű szeszt a szeszadónak kisebbik adótétele mellett szabad egy-egy termelési évben termelni, mint vagyonértéket, a vagyoni adó alapjába beseámítótta. \ A bíróság a panaszt alaptalannak ismerte fel. Az 1908 : XXVIII. tc. 88. §-a szerint ugyanis a valamely szeszfőzdének kiosztott egyénenkénti törzskontingens magához az ingatlanhoz van kötve és a törzskontingens engedélyezése azt a jogot foglalja magában, hogy a kontingens mennyiségét a szeszadónak kisebbik tétele mellett termelheti ki a szeszgyáros, ami részére értékkel biró anyagi előnyt biztosít. Hogy azonban ez az anyagi előny nemcsak jövedelemként jelentkezik, hanem a vagyonban is realizálódik, azt nyilvánvalóvá teszi az 1908 : XXVIII. tc. 88. £-a, amely szerint a szeszkontingenst a szeszgyáraktól nem lehet minden kártalanítás nélkül elvonni, hanem az csak a törvényben megszabott esetekben vonható el és az elvont, valamint a tulajdonos által az államkincstár részére visszabocsátott kontingensért a kincsjár hektoliterenként 65 K kártérítést fizet. Ennélfogva kétségtelen, hogy a szeszkontingenst az ingatlannal összekötött jog, a szeszgyár értékét mímelő tényező s mint ilyen a szeszgyártulajdonos vagyonának értékkel biró alkotó eleme, mely az 1916 : XXXII. te. 7. §-ának 1 pontja értelmében adóköteles vagyonnak tekintendő. A szeszgyárnak, mint vagyonnak értékelésénél tehát figyelembe kell venni az épület és a telekérték, valamint a gyári berendezés értéken kívül a szeszkontingens értékét is. Minthogy pedig az adófelszólamlási bizottság a szeszgyár értékelésénél e három tényezőt helyesen vette figyelembe, a panasznak helyet adni nem lehetett. 23. Az 19Ui., 1915. és 1916. évekre fizetendő nyerr légadó kivetésénél az 1918. évi jövedelem számszerűen állapítandó meg akkor is, ha az adózó számszerű vallomást nem is adott és csupán a vallomás Í