Főző Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1922)

Közigazgatási Döntvénytár. 9 3-án hozott közgyűlési határozat és ugyanaz napon kelt alapszabályokhoz képest bocsáttatván ki. az a körülmény, hogy azok kisorsolása útján való visszafizetése egészben vagy részben 10 éven belüli időtartamra lett volna megállapítva, az említett határozat és alapszabály 6. §-a megcáfolja, amennyiben ahhoz kéjtest a kötvények összege csak az 1915. évtől kezdődően 1924-ik év végéig, tehát nyilvám alólag az elsőbbségi kötvények kibocsátását követő 10 esztendőn túli időre állapíttatott meg és mert különben is ez az illeték a hivatkozott díjtételhez képest kötvényenként rovatván ki, az, hogy tíz éven belül mely kötvény volt a sorsolás céljától függően beváltandó, úgy sem állapítható meg. Es ezzel szemben nem változtat az a kifogás, hogy panaszló részvénytársaság e kötvényeket előbb is és pedig azokkal egyenlő értékű részvények ellenében beváltani volt jogosítva és hogy ennek folytán a kötvények ilyen módon való beváltása, a kibocsátást követő 6 hónap múlva 1910. évi május 2-án az alaptőke felemelése alkalmából tényleg meg is történt, mert ez által az a körülmény, hogy a kötvényeknek fenti határidőn belüli beváltása ellenében bocsáttattak ki. megcáfolva nincsen. 9. Földadó elengedésnek nincs helye, ha a földet a földárja miatt egyáltalán meg sem lehetett művelni. (Közigazgatási bíróság 13,892 1917. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet ad és a panaszolt határozat hatályon kívül való helyezésével a pénzügyigazgatóság határozatát emeli érvényre. Indokok: A felterjesztett iratok szerint adókötelezett földbirtokos az 1916. évben földárja miatt bevetetlenül maradt területek után jelenlelt be elemi károsodást és kért adóelengedést, amely kérelmet a m. kir. pénzügyigazgatóság az 1909 : XI. tc. 36. §-ának 3. a), illetőleg 3. b) pontja alapján, abból az okból utasította el, mert földárja által előállolt elemi kár címén csak bevetett területek után van adóelengedésnek helye. T. vármegye közigazgatási bizottságának adóügyi bizottsága a fejezetben körülírt elsőfokú határozat megváltoztatásával az adóleírásra vonatkozó igényt a bevetetlen területekre, azzal az indokolással állapította meg, hogy mivel a kérdéses földterületek földárja miatt bevethetők nem voltak, azoknak hozadéka nem volt, minélfogva az adó alapja is hiányzik.