Főző Sándor (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XIII. kötet (Budapest, 1922)

le Közigazgatási Döntvénytár. Ennek a határozatnak törvényes alapja nincsen. Az 1909 : XI. tc.-nek az elemi károk folytán adandó elengedésekre vonatkozó V. fejezet 36. §. 3. a) és 3. b) pontjai egész világosan az adóelengedést a földárja állal okozott belvízkárok eseteiben csakis a bevetett földek termésének megsemmisülése esetére biztosítják. A most idézett törvény 38. §-ának az adóelengedés mérvét tárgyazó második bekezdése, valamint e §-nak többi rendelkezései is, szintén kifejezetten az adóelengedés mérvét a termésnek hasonló mérvben való megsemmisülése szerint rendelik megáílapílandónak. Nem lehet tehát kérdés, hogy oly szántóföldek után, melyek a földárja által okozott belvizek miatt, vagy bármely más okból be sem voltak vetve, ahol tehát a termés megsemmisüléséről sem lehet szó, a hivatkozott törvény alapján adóelengedés nem adható. 10. A lisztharmat által okozott károk miatt földadóelengedésnek nincs hetije. (Közigazgatási bíróság 15,913/1917. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet nem ad. Judoitok: Nem leheteti a panasznak helyet adni a panaszolt határozatban foglalt és a bíróság által is elfogadott indokokon felül még azért sem, mert a törvényes alapon kivetett földadónak elemi kár címén való törlése csak törvényes rendelkezés alapján igényelhető, már pedig a lisztharmal az 1909: XI. te. 36. §-ának 4. a) pontja értelmében elemi csapásnak nem tekinthető, de nincsen törvényes rendelkezés arra az esetre sem, ha a liszlharmat pusztítását az a körülmény okozta, hogy az annak ellenszeréül szolgáló kénpor a kereskedésben beállolt zavarok miatt nem volt kapható. 11. A részvénytársaság által az irodaszolga részérc bérfizetés nélkül átengedett lakás nem sorozható az adómentes munkáslakások közé. (Közigazgatási bíróság 16,249 1916. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet nem ad.