Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

72 Közigazgatási Döntvénytár. A m. kir. közigazgatási bíróság : A panasznak nem ad helyet. Indokok : Az adófelszólamlási bizottság a panaszlónak 1914. évi tiszta összjövedelmét 42,650 K 95 f-ben állapította meg s ebből a F. biztosítóintézettől igazgatósági tagsági tiszteletdíjként élvezett 8000 K-t az 1914:XLVI. tc. 11. §-a alapján adómentesnek tekintve, az 1909 : X. tc. 6. §-a értelmében az összjövedelem után járó adótételnek az adóköteles jövedelemre eső arányos részét állapította meg. A panaszló azt vitatja, hogy az ő tiszta összjövedelme nem több az általa bevallott 36,275 K 75 f-nél s mivel ebben 13,825 korona t. i. a F.-től élvezett 8000 K, s az idegenforgalmi és utazási vállalat részvénytársaságtól alelnöki állásából folyóan élvezett 5825 K járandóság adómentes, adóját 878 K 84 f-ben kéri megállapítani. Az 1914:XLVI. tc. 11. §-a az 1875: XXIX. tc. szerint IV. oszt. keresetadó alá eső adózóknak az 1909 :X. tc. 21. §-ában említett, vagyis szolgálati viszonyból származó és 20,000 K-t meg nem haladó járandóságait nyilvánítja jövedelemadó szempontjából adómenteseknek. Minthogy a részvénytársaságok igazgatóságának tagjai a társaságok ügyeit az 1875: XXXVII. tc. IV. fejezetének rendelkezései szerint a részvényesek összességének ama tc. 183. §-a szerint bármikor visszavonható megbízása alapján intézik, szolgálati viszonyban állóknak nem tekinthetők s a működésük révén élvezett mindennemű, bármely címen kapott járandóságuk szolgálati viszonyból származó járandóságnak nem tekinthető, minthogy továbbá az adóztatási iratok között levő kimutatások tartalmából és a panaszló panaszbeli állításaiból is megállapítható, hogy ő a szóbanlevő járandóságokat mint az egyik igazgatóság tagja s a másiknak alelnöke — tehát szintén tagja — nem pedig mint szolgálati viszonyban alkalmazott kapja, azon járandóságnak egyike sem adómentes. Ennélfogva tévesen tekintette az adófelszólamlási bizottság a F.-től kapott igazgatósági tagsági tiszteletdíjat adómentesnek s e minősítéssel a panaszló illetéktelen előnyben részesült. Tekintettel arra, hogy a bíróság a megállapított adó jogosságának és helyességének felülvizsgálásánál a törvény rendelkezéseit van hivatva érvényre juttatni, az adófelszólamlási bizottság határozatának téves ténymegállapításaihoz és a tények téves jogi minősítéséhez kötve nincs s döntésének csak az az egy korlátja van, hogy a megállapított s a kir. kincstár részéről meg nem támadott adót fel nem emelheti, a bíróság kimondja, hogy a panaszló az általa bevallott s egész összegében adóköteles 36,275 K 75 f tiszta jövedelem után 1420 K, tehát több jövedelemadót tartozik fizetni, mint amennyi megállapíttatott, s mert