Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

Közigazgatást Döntvénytár. 7 így a megállapítás reá nézve nem sérelmes, a panaszt, panaszlónak a bizottság által megállapított tiszta jövedelem ellen tett kifogásoknak, mint tárgytalanná váltaknak vizsgálatába nem bocsátkozván, elutasította. 64. A külföldön élők akkor is tartoznak jövedelemadót fizetni, ha adóköteles jövedelmük csak a háromszoros számítás mellett haladja meg a 20,000 koronát. (Közigazgatási bíróság 1530/1916. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság : A panasznak helyet nem ad. Indokok: A jövedelemadó kivetése azon az alapon történt, hogy a panaszosnak budapesti házrészéből 7076 K jövedelme van, amely jövedelem az 1909:X. tc. 23. §-a értelmében, mint külíöldön élő adókötelessel szemben, háromszorosan számíttatott és így a jövedelmi adót az adófelszólamlási bizottság 21,228 K adóalap után állapította meg. A panaszos azt bizonyítja, hogy miután neki 20,000 K-t meghaladó jövedelme nincs, szorzási művelettel pedig jövedelmet teremteni nem lehet, az 1914:XLV1. tc. 1. §-a szerint jövedelmi adóval nem róható meg. Tekintettel arra, hogy a most idézett törvény alkotmányos tárgyalásakor a pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy akinek 20,000 K-nál kevesebb jövedelme van, az is jövedelmi adót lesz köteles űzetni, ha a jövedelem háromszorosa eléri a 20,000 K-t és figyelemmel arra, hogy az országgyűlés az 1915:XLVI. tc. 1. §-át ily értelmezés mellett szavazta meg, a panasznak helyet adni nem lehetett. Nem volt hely adható a panasz ama részének sem, mely a koronával szemben a márka árfolyamának nagy emelkedésére mutatva, a számítás megejtését a márka árfolyamának alapulvételével kéri, nem pedig azért, mert a jövedelmi adót az 1909. évi X. és az 1914:XLVI. tc. értelmében a koronaérték alapulvételével kell megállapítani. 65. Ha az adózó az adóévet megelőző évben hivatalból volt távol, a jövedelem háromszoros számításának akkor sincs helye, ha az adózó előbb sem lakott soha Magyarországon.