Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)
14 Közigazgatási Döntvénytár. A bíróság arra való tekintettel, hogy a tőkévagyon tekintetében csak az a ténybeli adat áll rendelkezésre, hogy a panaszló a magyar leszámítoló és pénaváltóbanknak felügyelő-bizottsági tagja, mint ilyennek pedig részvényérdekeltségének kell lenni, figyelemmel továbbá arra, hogy az első határozatot hozott bizottság — mely egy tag kivételével más tagokból volt alakítva, mint az 1916-ban működött bizottság — tőkevagyonból való jövedelmet egyáltalán nem talált megállapíthatónak s a most megtámadott határozatnak idevonatkozó része semmi ténybeli adattal sincs támogatva, mert a P. Miksa magánvagyona jövedelméhez való, de puszta feltevésen alapuló arányosítás nem fogadható el az 1909 : X. tc. 45. §-ának megfelelő megokolásául, — végül figyelemmel arra, hogy a panaszló 1915. évi tőkejövedelme az 1916. évi adóztatásnál 10,500 K-ban állapíttatott meg s a fent megjelölt részvényérdekeltség és a panaszló nagy és részben tőkésítésre is alapul szolgálhatott üzleti jövedelme jogos következtetést enged arra, hogy 10,500 K tőkejövedelme 1914-ben is volt, a panaszt részben jogosnak találta, a tőkejövedelmet 10,500 K-val vette számba s az adót és pótlékot 191,730 K összjövedelem alapján állapította meg. 10. Az egy év tartamára alakított adófelszólamlási bizottság hatásköre nemcsak a működési évére fizetendő, hanem az előző évekre bármely okból utólagosan kivetendő adók megállapítására is kiter\ed. (Közigazgatási bíróság 1917. évi 4778. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet nem ad. Indokok: P. I. kereskedő miskolczi lakós az 1915. évre vonatkozólag jövedelemadóval megterhelve nem lett, sőt megadóztatása illetékes helyről javaslatba sem hozatott. Az 1916. évre esedékes jövedelemadó tárgyalásánál, a tárgyaláson jelenlevő fél az adófelszólamlási bizottság jegyzőkönyve szerint úgy nyilatkozott, hogy az 1915. évi forgalma 40,000 K-val kevesebb, mint az 1914. évi forgalma volt. Ebből a kijelentéséből a kincstári előadó azt következtetve, hogy így jövedelme az 1914. évben is túlhaladta a 20,000 K-t az adófelszólamlási bizottságot az 1915. évre vonatkozó nyombani megadóztatásra kérte fel. Az adófelszólamlási bizottság ezt a kérelmet, illetve javaslatot, azzal az indokolással, hogy az 1945. évi adó kivetésére illetékesnek nem érzi magát, nem teljesítette.