Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

Közigazgatási Döntvénytár. A bíróság, amidőn hangsúlyozza azt, hogy a fél terhére az ?916; évre kivetett adó — úgy a kincstárra, mint a félre nézve jogerős, s a bizottsági előadó csupán csak az 1915. évi adóztatás mellőzése ellen élt panasszal, kijelenti, hogy az adófelszólamlási bizottság határozatának lényege — ha nem is indokolásában — helyes, és így a hatósági panasz elutasítandó volt. Az indokolás nem helyes, mert a dolog természetéből kifolyólag, de meg a 148,076/1915. számú pénzügyminiszteri körrendelet 2. §-ának 10. pontja értelmében az adófelszólamlási bizottság az 1915. évre visszamenőleg kivetendő jövedelemadó kiszabására nemcsak jogosult, hanem annak megállapítása, illetve tárgyalása egyenesen kötelessége is. Nem ezen indokból tehát, hanem azért járt el helyesen a bizottság, amidőn a javasolt jövedelemadó tárgyalásába bele nem ment, mert az ügy kellőképen előkészítve nem volt, nevezetesen nem teljesíttettek azok a munkálatok, amelyek az adófelszólamlási bizottság tárgyalását megelőzőleg a 149,700/1914. számú utasítás 35—38. §-aiban előírvák, s amelyek aa adózók érdekeinek a megóvását is célozzák. Megjegyzi a bíróság, hogy ezen határozata nem zárja ki -azt, hogy az elévülési időn belül a fél megadóztatása céljából, az adófelszólamlási bizottsághoz szabályszerű és a törvényes alakiságok betartásával elkészített javaslat ne terjesztessék. 11. Az egyesített perekben, az egyesítés után keletkezett minden irat illetékére az egyesített követelések összes értéke az irányadó, habár maga az irat csupán egy követelésre vonatkozik is. (Közigazgatási bíróság 1916. évi 4916. P. sz.) A m. kir. közigazgatási biróság: A panasznak helyet nem ad. indokok: A panaszos ugyanazon alperes ellen több keresetet indított, amelyeket a bíróság egyesített. Az egyesítés megtörténte után a panaszos egy kérdésre nézve, amely az egyik perben merült fel, előleges tanúkihallgatást kért s erre a kérelemre a bíróság tárgyalást tűzött ki. Az erről a tárgyalásról készült két jegyzőkönyv közül az egyikre 2 K, a másikra 1 K jegyzőkönyvi illetéket rótt le, holott az egyesített perek tárgyának értéke összesen 197,442 K volt. Az 1914: XLIII. tc. 1. §. \. a) pontjában megszabott mérv szerint követelt illeték törlését -azon a címen kéri, hogy ezeknek a jegyzőkönyveknek tárgya