Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

Közigazgatási Döntvénytár. társasági taggal szemben csak akkor lehet eltérni, ha azon döntésnél ténybeli vagy jogbeli tévedés történt, — ez pedig a jelen esetben nem állapítható meg. Ez oknál fogva a bíróság a panaszló üzleti jövedelemrészesedését 80,783 K-val vette számba s az adóalapot 107,319 K-ban,. az adót és pótlékot ehhez képest állapította meg. 9. Ha a közigazgatási bíróság az első alkalommal hozott határozatot feloldotta, az újabb kivetés alkalmával a bizottság semmi irányban sincs kötve az előző kivetéshez, s így joga van az előző eljárásban nem támadott jövedelmeket is magasabb összegben megállapítani. (Közigazgatási bíróság 1917. évi 4925. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak részben helyet ad, a panaszló által az 1915. évre fizetendő jövedelemadót 9750 K-ban, a pótlékot 487 K 50 f-ben állapítja meg, — a panasz többi részét elutasítja. Indokok: A bíróság a 11,003/1916. P. sz. végzésével az adóíelszólamlási bizottságnak a panaszló 1915. évi jövedelemadóját megállapító határozatát hatályon kívül helyezte s a bizottságot új tárgyalásra és határozathozatalra utasította. Ennélfogva jogosítva és kötelezve is volt a bizottság a panaszló jövedelemadó^ ügyét teljesen új tárgyalás alá venni s a hatályon kívül helyezett határozathoz semmi részben sem volt kötve és a panaszló azon állítása, hogy az első határozatnak a tőkevagyon jövedelmére vonatkozó része jogerőre emelkedett, annál kevésbé bír törvényei alappal, mert az a határozat a kir. kincstár részéről a tőkevagyonból való jövedelem tekintetében is megtámadtatott s a 11,003/1916. P. sz. bírósági végzés kifejezetten e tárgyban is új tárgyalást s határozathozatalt rendelt el. A panaszló a tőkevagyonból az 1914. évben származott jövedelemnek 100,000 K-ban történt megállapítását azon alapo» támadja meg, hogy azon évben minden vagyona a faüzletbe volt beruházva s külön jövedelmező tőkevagyona nem volt, — abból a tényből pedig, hogy volt üzlettársa P. Miksa saját tőkevagyonából származónként 143,994 K jövedelmet vallott be, nem lehet azt következtetni, hogy neki is volt azon összeget megközelítő külön jövedelme.