Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

Köz igazgatás i Döntvénytár. minthogy panaszosnak törvényszerű képesítése sem tétetett kifogás tárgyává; ennélfogva a panaszosnak 1909 szept. 1-től kezdődő fele­kezeti tanítói szolgálata az 1913 : XV. te. 9. §. d) pontja, 11. §. és az 1913 : XVI. le. 7. §-a értelmében az állami tanítónői állás;i után járó magasabb illetményre igényt adó szolgálati idejébe be­számítandó s illetménye ahhoz képest állapítandó meg. m Ezért a második panasznak részben helyt kellett adni. 197. Törvényszerűen rendszeresített számvevői állá­sokra alkalmazott valamennyi r. t. város számvevő az elöljáróság tagja s így valamennyit megilleti a közgyűlésekben való ülési és szavazati jog. (Közigazgatási bíróság 2873/1917. K. sz.) Á in. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet nem ad. indokok: Az 1886: XXII. tc. 63. §-a értelmében rendezett tanácsú városokban a számvevő az elöljáróság tagja; az 58. szerint pedig a közgyűléseken az elöljáróság tagjai közül a szám­vevő is szavazattal bír. Az idézett 63. §. ama rendelkezésének, hogy az elöljáróság tagjai között a számvevőt csak egyes számban említi, a gyakor­lat sem tulajdonított oly értelmet, hogy az a rendezett tanácsú városokban több számvevői állás rendszeresítését kizárná: ami­ből következik, hogy akkor, midőn a város önkormányzati jogá­nál fogva a számvevőségi ügykör ellátására több számvevői állást szervez, ezek mindegyikét megilletik azok a jogok, melyekkel a törvény számvevői állást felruházza. B. rendezett tanácsú város szervezeti szabályrendeletének 96. §-a szerint a főszámvevői álláson kívül két számvevői állás is van szervezve és a szabályrendelet 7. $-a szerint mind a két számvevő tagja az elöljáróságnak. Ezzel az elöljárói jelleggel szervezett két számvevői állással tehát az 1886: XXII. tc. 58. §-ában említett közgyűlési szavazat­jog is egybe van kötve s a lentiekkel szemben törvény szerint nem indokolható a városi képviselőtestületnek az az álláspontja, hogy a törvény 58. $-a alapján szavazatjogot csupán a főszám­vevő gyakorolhat. Ezért a törvényhatóság határozata, mellyel a két számvevő közgyűlési szavazatjogát megállapította, törvényes alapon nyugszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom