Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

Közigazgatási Döntvénytár. 17S kinek mint az «Adria» biztosító társaságnál alkalmazott tisztvi­selőnek évi 2800 K fizetése volt. Ezenkívül azonban a nevezett B. S. biztosítási tisztviselő kiségítőképen R. M. k—i droguista üzletében is alkalmazva volt, hol az esti órákban könyveléssel foglalkozott. R. M. droguista nevezettet mint alkalmazottját a k—i ker. munkásbiztosító pénztárhoz szabályszerűen bejelentette és az érte járó tagsági díjakat megfizette. A pénztár a B. B.-né családtag ápolásával felmerült és fiá­nak B. S.-nak a R. M.-nál való alkalmaztatása utáni tagsági joga alapján ellene folyamatba tett behajtási eljárás folyamán tudo­mást szerezvén arról, hogy B. S. az «Adria» biztosító társaság­nál 2400 K-t meghaladó javadalmazással járó alkalmazásban van, nevezettet a tagok sorából törölte s a vitás ápolási költség meg­fizetését megtagadta azzal az indokolással, hogy miután nevezett­nek 2400 K-t meghaladó fizetése van, biztosítási kötelezettség alá nem esik. A vitás kérdés tehát az, hogy B. S. a R. M. droguistánál való alkalmaztatása után biztosítási kötelezettség alá esik-e ak­kor, amikor egy másik alkalmaztatása után élvezett évi fizetése meghaladta a fizetésnek, illetőleg a bérnek azt a legmagasabb mértékét, amelyen belül az ipari és a kereskedelmi üzemnél való alkalmazás betegség esetére biztosítási kötelezettség alá esik. Ezt a vitás kérdést nemlegesen kellett eldönteni a követ­kező okokból: Az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló 1907 : XIX. tc. 1., 2., 60., 61., 65., 67., 68. §-ai rendelkezéseiből kétségtelen, hogy a be­tegség esetére való biztosítás kötelezettsége és így a betegségi segélyekre való törvényes igény elválaszthatatlanul összefügg aa 1. §-ban felsorolt foglalkozásokban való akár állandó, akár ideig­lenes kisegítő vagy átmeneti, tehát bárminemű alkalmaztatással. Amiből okszerűen következik egyrészről az, hogy a biztosí­tási kötelezettség törvényes előfeltételeinek és így a legmagasabb fizetés-, illetőleg bérhatárnak elbírálásánál is az alkalmazottnak csak az a keresete jöhet figyelembe, amelyet a felsorolt ipari és kereskedelmi üzemek körébe eső foglalkozása után szerez. De különösen a kötelező tagsággal járó igénynek személyes jellegéből, valamint szorosan megszabott állandó s az alkalma­zott kezdeményezésére nem fokozható mértékéből következik más­részről viszont az is, hogy a biztosítási kötelezettség törvényes előfeltételeinek elbírálásánál mindazok a körülmények figyelembe veendők, melyek az alkalmazottnak a felsorolt ipari és kereske­delmi üzemeknél való alkalmaztatásával összefüggnek. És így

Next

/
Oldalképek
Tartalom