Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

Közigazgatási Döntvénytár. (Közigazgatási bíróság 3024/1917. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet nem ad. indokok: A panaszos javára 30,000 K kártőke erejéig zálogjogi bejegyzést rendelő végzés alapján kiszabott 7Ao%-os bejegyzési illeték törlésére irányuló kérelmet jogosnak elismerni nem lehetett, mert az ármentesítő társulatokat, sem az 1885. évi XXIII. te, sem ennek a törvénynek végrehajtása körül felmerülő bélyeg- és illetékkötelezettség tárgyában a földmívelésügyi miniszter álta^ a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetértőleg kiadott 1890. évi 2245. sz. körrendelet a fokozatos és százalékos illeték alól nem mentesíti és mert a panaszban felhívott illetéki díjjegyzék 89. tételének XII. a) pontja csupán a beadványok bélyegmentességét állapítja meg és így e rendelkezéseket a zálogjogi bejegyzés után járó százalékos illetékre kiterjeszteni nem lehet. 185. Vármegyei tiszti ügyész községi választási ügyekben hivatalból fellebbezési joggal nem bír. (Közigazgatási bíróság 3195/1916. K. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet ad, és a panaszolt határozat megsemmisítése mellett panaszosnak t—i községi jegyzővé történt megválasztását érvényben tartja. Indokok: Eltekintve attól, hogy a m. kir. belügyminiszter 188,061/914. sz., a választást több mint egy évvel megelőzőleg kibocsátott körrendeletében kijelentette, miszerint 147,500/914. számú körrendeletének az a rendelkezése, hogy az üresedésben levő állások közül, a háború folyama alatt, csak azokat kell betölteni, amelyek betöltését a törvény rendelkezése határidőhöz köti, a végleg megüresedett községi jegyzői állásokra nem vonatkozik s ezért az ilyenek betöltendők, a választást azért is érvényben kellett tartani, mert nincs olyan jogszabály, amely a törvényhatóság tiszti főügyészét feljogosítaná arra, hogy a községi autonómia keretében lefolyó választási jogcselekmények ellen, mint tiszti főügyész fellebbezéssel élhessen. Erre az 1886: XXI. tc. 70. §-ának legtágabb értelmezése sem nyújt jogalapot. Minthogy pedig a törvényhatóság a választást egyedül a vármegyei tiszti főügyésznek ebben a minőségben benyújtott fellebbezése alapján semmisítette meg, mely fellebbezést tulajdonképen érdemi bírálat nélkül vissza kellett volna utasítania, hivatalból pedig a törvényhatóság a községi alkalmazottak választását, a bíró-