Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

Közigazgatási Döntvénytár. 169 182. Az illeték nyilvántartását nem lehet megtagadni, ha a tulajdonos a haszonélvezővel csak ideiglenesen, a háború okozta rendkívüli körülmények miatt él közös háztartásban. (Közigazgatási bíróság 8830,1916. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet ad és kimondja, hogy a tenti illeték függőben tartásának az 1881. évi XXXIV. tc. 19. §. b) pontja értelmében helye van. Indokok: Panaszosnak, a községi bizonyítvánnyal igazolt az a ténye, hogy ideiglenesen, csak férje hadbavonulásának tartamáig, saját lakásától és háztartásától különböző más községben lakó szüleihez költözött és a rendkívüli viszonyok íolytán szülei vendégszeretetét veszi igénybe, nem tekinthető a fenthivatkozott törvényben említett ugyanazon egy háztartásban való élésnek, mert a törvényhozó a szóban forgó rendelkezés felvételénél nyílván csak a rendes viszonyok közötti önkéntes és nem a háború kényszere által okozott rendkívüli együttélést tartotta szem előtt. Az illeték tehát csak a haszonélvezeti szolgalom megszűnésétől számítandó 30 nap múlva követelhető. 183. A mozgóképszínházak az 1875: XXV. tcikk 7. §-ában megszabott illetéket megfizetni tartoznak. Az illeték lerovásának elmulasztása esetén azonban felemelt illeték kiszabásának helye nincs. (Közigazgatási bíróság 15,410 1916. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: Az egyszeres illeték tekintetében a panaszt elutasítja, a teleméit illeték tekintetében azonban annak helyet ad s a leszállítva fenntartott felemelt illetéknek is törlését elrendeli. Indokok: Az egyszeres illetéket panaszlók elsősorban töröltetni kérik azért, mert az 1875: XXV. tc. 7. §-ának a színházakra vonatkozó kivétele a mozgóképvállalatokra is alkalmazandó. Ez a kérelem a törvényben nem bír alappal, mert a felhívott törvényszakasz szerinti illetéket csak színházak nem fizetnek, a