Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

Közigazgatási Döntvénytár. 119 vasút részvénytársaságoknak irodahelyiségei a panaszos részvénytársaság saját épületében és pedig az alapkérvényben, valamint az 1912 november 4. napján felvett helyszíni jegyzőkönyvben, körülírt lakrészekben helyeztessenek el: akkor nem lehet kétséges, hogy a helyi érdekű vasút részvénytársaságok által panaszosnak, a helyi érdekű vasút részvénytársaságok ügyeinek vezetéseért fizetett ügyviteli átalánynak egy része az ügyvitelhez szükségesnek mutatkozott ennek az eszköznek a rendelkezésre bocsátásáért fizetettnek minősül és pedig ennek minősül annak ellenére is, ha ez a panaszos részvénytársaság közölt és illetőleg a helyi érdekű vasút részvénytársaságok között külön megállapítást nem is nyert, avagy ha az ((ügyviteli átalányá ból erre eső összeg külön meg sem halároztalott és a panaszos részvénytársaság által külön nem is könyveltetik. Erre a körülményre tekintetlel tehát, az 1909: VI. tc. 28. §-ának első bekezdésében és 13. §-ában foglalt rendelkezések alapján, a panaszbeli igénynek az adó visszatérítésére vonatkozó része nem vehető figyelembe. De nem vehető figyelembe ez azért sem, mert a panasziratban foglalt ellenkező nézetlel szemben, panaszos jelen esetében e helyütt is különös fontossággal bírónak és elfogadandónak volt veendő a panaszolt határozat állal egészben fenntartott adófelügyelő végzésnek az az indító oka, amely arra a nem vitás körülményre alapíttatott, hogy az úgynevezett állandó mentességben részesíteni kívánt kérdéses lakrészek nem a helyi érdekű vasút részvénytársaságoknak, hanem a panaszos részvénytársaságnak tulajdonában levő épületben vannak. Az 1909: VI. tc. 27. §-ának ugyanis a panaszos által hivatkozott 40. pontja házadó alá nem esőknek mondja a vasutak és egyéb közlekedési vállalatok összes üzleti épületeit, ideértve a várótermeket, irodákat, a szolga és altiszti személyzet tartózkodására kijelölt szobákat (laktanyákat) is. Nem lehet kétséges tehát, hogy az idézett pontnak szószerinti szövege a vasutaknak és közlekedési vállalatoknak az üzleti épületeiről szól és az, hogy ez a pont a továbbiakban elmondja azt, hogy miket «ért ide» ? t. i., hogy mely épületrészeket tart ide számítandóknak, az idézett pont első mondatában foglalt azt a meghatározást, hogy ez alá a pont alá a vasutak és egyéb közlekedési vállalatoknak az üzleti épületei számítandók : nem módosítja, sőt épen az a körülmény, hogy a törvény szövege az ez első mondat után következő épületrész felsorolást az «ideértve» kitétellel kezdi: világos bizonyítéka annak, hogy az épületrészek felsorolására vonatkozó részletezés az első mondatban foglalt azt az általános kelléket, hogy a törvényszakasz e 10. pontja alá eső epületeknek a vas-