Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)
Közigazgatási Döntvénytár. 115 133. Egy már fennállott lakrész megnagyobbítása esetén ideiglenes házadómentesség nem igényelhető. (^Közigazgatási bíróság 31,887 1912. P. sz.) 134. Az a kérdés, hogy valamely épület állandóan adómentes-e, csak a kivetési eljárásban és csak a kivetés évére dönthető el. (Közigazgatási bíróság 7126/1914. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet nem ad. Indokok: Panaszos a székesfővárosi magyar királyi adófelügyelői végzésnek tárgyául szolgált alapkérvényében azt kérte, hogy X. kerület, Ihász-utca 7991/26. helyrajziszámú telkén épített asztalos- és lakatosműhelyre az állandó adómentesség megadassék. Az adófelügyelőnek végzése és illetőleg közbevetett fellebbezés folytán, a közigazgatási bizottságnak panaszolt határozata az állandó adómentesség engedélyezésére vonatkozó ezt az igényt, felhozott indokoló-okainál fogva, figyelembe vehetőnek nem találta. Panaszos tévesen fellebbezésnek címzett panasziratában szintén kizárólag azt az igényt terjeszti elő, hogy a kérdésben levő épületre az állandó gyári adómentesség engedélyeztessék. Ezekből az előadásokból nem kétséges tehát, hogy panaszos azt igényeli, hogy kérdéses épülete elvileg állandóan adómentesnek mondassék ki. Ez az igény, ily alakban, általában nem teljesíthető. Adótörvényeinkben ugyanis egyfelől a kir. kincstár adóztatási jogának a gyakorlása, másfelől pedig az adóalanyok adófizetési kötelezettségének a teljesítése mindig bizonyos meghatározott időtartamokra (adóév, adófizetési időszak) megosztva jelentkezik és pedig oly módon, hogy ezeknek az időtartamoknak a leteltével úgy az adókivetési jognak a gyakorlása, mint az adófizetési kötelezettségnek a kezdete újra keletkezik. Ez a szabály a dolog természetében rejlik s az kétségtelenül kapcsolatos az államháztartás kezelésének s ebben ikülönösen az állami költségvetés készítésének szintén bizonyos időszakra osztott s illetve