Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

114 Közigazgatási Döntvénytár. az, hogy minden állandó jellegű épület, ha tényleg bérbe van adva, a házbéradó alá esik. Ebből az alapelvből folyik a tcikk 28. §. első bekezdésében foglalt az a rendelkezés, mely szerint a 27. §-ban említett épületeket az állandó adómentesség nem illeti meg, ha azok másoknak bérbeadattak. Ezen általános szabály alól kivételt sem a házadóról szóló, sem más törvény a gyári épületekre nézve nem állapít meg s így kétségtelen, hogy a gyári épületek s az ilyenekül tekintendő mezőgazdasági szeszgyári épületek is, ha másnak bérbeadattak, házbéradó alá esnek. A közigazgatási bizottság határozatának az a megállapítása továbbá, hogy a mezőgazdasági szeszgyári épületek, mint gazdasági épületek, bérbeadásuk dacára nem esnek házbéradó alá: a kérdéses 28. §. c) pontjában foglalt és kivételt megállapító rendelkezésénél fogva, nem helytálló, mert a mezőgazdasági szeszgyár üzemének folytatására szolgáló épületek nem minősíthetők szoros értelemben vett gazdasági épületeknek pusztán azért, mivel a mezőgazdasági termények ipari feldolgozására szolgálnak, mert ily címen például valamely uradalom cukorrépájának vagy burgonyájának ipari feldolgozására szolgáló cukorgyár vagy burgonyakeményítőgyár épülete is gazdasági épületnek volna a házadó szempontjából minősítendő s azok bérbeadása esetében is házadó alól mentesítendők volnának, ami nyilvánvalóan ellenkeznék a törvény rendelkezésével és célzatával. Ezeknek alapján megállapíthatónak találta ez \ bíróság, hogy a mezőgazdasági szeszgyár üzemének folytatására szolgáló épületek, gyári épületek, hogy azoknak bérbeadás esetére való házadómentességét törvény nem állapítja meg s hogy azok gazdasági épületeknek nem lévén minősíthetők, bérbeadásuk esetében nem esnek a tc. 28. §. c) pontja szerinti kivételes s így szorosan magyarázandó rendelkezés alá s így a közigazgatási bizottság által, a panaszos esetében annál inkább tévesen lettek a kivetett házbéradó alól mentesítve, mert a haszonbérleti szerződés IX. pontja értelmében a szeszgyár összes berendezése, az ahhoz tartozó gépek, műeszközök, készülékek stb. a haszonbérlők kizárólagos tulajdonát képezik s így az adóköteles földbirtoktulajdonos tulajdonképen csak az épületeket s így nem is szeszgyárat adott haszonbérbe, minélfogva az épületekre eső haszonbér s illetőleg haszonérték után a házbéradóval törvényszerűen megrovandó.