Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

Közigazgatási Döntvénytár. 111 lajdonosnak nyújt, minélfogva minden ily szolgáltatás a házbéradó alapjául veendő valóságos bérrel egyenlő tekintet alá esik: a panaszos részvénytársaság munkáslakásainak bérfizetés nélkül átengedett munkáslakásoknak nem minősíthetők és így az 1909. évi VI. tc. 27. §-ának 8. pontja értelmében állandó házadómentességben sem részesíthetők. Az a körülmény, hogy a bármily címen a lakás használatáért kikötött időszaki szolgáltatások a lakás használati értékét el nem érik, a vitatott kérdés eldöntése szempontjából közömbös. 130. Bérbeadott házak után akkor is házbéradót — és nem házosztály adót — kell kivetni, ha az adó az 1909 : VI. tc. lí. §-ának utolsó bekezdése szerint a megfelelő házosztályadónál kisebb nem lehet. (Közigazgatási bíróság 3959 1913. P. sz.) 131. Az utcára nyitó ajtóval ellátott helyiséget csak akkor lehet nyitott helyiségnek minősíteni, ha azt az 1909 : VI. tc. 22. §-ában felsorolt célokra használják. (Közigazgatási bíróság 22,313/1913. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet adva, a nyitott helyiség után az 1909 : VI. tc. 25. §-a szerint kivetett és panaszolt adónak törlését elrendeli. indokok: Panaszos terhére oly helyiség után írták elő az 1909 : VI. tc. 25. §-ában meghatározott házosztályadót, melyet bár kamrának használ, de ez a kamra az utcára nyíló ajtóval van ellátva. A panaszolt határozat a nyitott helyiségre megszabott felemelt adótételt azért tartotta fenn, mert panaszos a helyiségnek az utcára nyíló ajtaját nem íalaztatta be. Tekintettel arra, hogy az 1909 : VI. tc, valamint az ennek végrehajtása iránt kiadott utasítás 22. §-a értelmében a házadó szempontjából a nyitott helyiségek közé csak a mészárszékek, boltok, kávéházak, továbbá korcsmák, vendéglők és szállók áz