Schlamadinger Jenő (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XII. kötet (Budapest, 1919)

Közigazgatási Döntvénytár. üzlet folytatására szolgáló vendégszobákkal együtt tartoznak, t nem vitás tényállás szerint pedig a jelen esetben a felsorolt helyiségek egyikéről sincs szó, nyilvánvaló, hogy az utcára nyíló ajtóval ellátott szoba vagy kamra nem tekinthető oly nyi­tott helyiségnek, amelyre az 1909 : VI. tc. 25. §-ában előírt fokozott adótétel törvényes alapon kivethető volna. Ezeknél fogva az ítélet rendelkező része értelmében kellett határozni. 132. A gazdasággal együtt bérbeadott mezőgazda­sági szeszgyár nem tekinthető a gazdaság folyta­tására szükséges épületnek és így az erre eső bér­összeg házadó alá esik. (Közigazgatási bíróság 19,857/1913. P. se.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A kincstári képviselő panaszának helyt ad és a közigazgatási bizottság határozatának megváltoztatásával gróf Cs. Vidor g—i lakost a kir. pénzügy­igazgatóság által megállapított házbéradónak fizetésére kötelezi. Indokok: Gróf Cs. Vidor g—i lakos a sz—i birtokát összes tartozékaival és a beszerzett bérszerződés IX. pontjából kivehe­tőleg a mezőgazdasági szeszgyár céljaira szolgáló szeszfőzdével és hozzátartozó épületekkel együtt haszonbérbe adta tizenkét és fél évre évi 9000 K-ért H. Jenő és neje bérlőknek. A kérdéses évi bérösszegből a grófi uradalom igazgatójának 1912 február 21-én beadott vallomása szerint a szeszgyári épü­letekre 50 K évi bér esik. Ezen az alapon a 1—i kir. pénz­ügyigazgatóság a bérbeadó gróf Cs. Vidor terhére az 1909: VI. tc. 17. §. 4. pontja értelmében 4 K 50 t házbéradót állapított meg és Íratott elő. Az adózó fellebbezése folytán, melyben az 1909: VI. tc. 28. §. c) pontja alapján házadómentesség címén az adó törlését kérte, a közigazgatási bizottság a fellebbezésnek helyet adott és az adónak törlését elrendelte azon a jogcímen, hogy a mező­gazdasági szeszgyári épület az említett törvény 27. §-a értel­mében gazdasági épület, mely mint ilyen a földbirtokkal együt­tes bérbeadás esetében is az idézett tc. 28. §. c) pontja értel­mében házadómentességét megtartja. Ez ellen a kincstári képviselő panasszal élt és megfeleld indokolással kéri az adókötelezettség kimondását és a pénzügy­igazgatóság által előírt házbéradónak megállapítását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom