Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

Közigazgatási Döntvénytár. 100 K-t 15 napon belül végrehajtás terhével a Diana kereskedelmi r.-t.-nak űzessen meg. Az előzetes eljárás során lefoglalt és bírói zár alá vett bűnjelek és pedig vignetták, vignettás csomagolópapírok és sósborszeszárúknak a Kbtk. 25., a Btk. 61., valamint az 1890:11. te. 27. §-ának 2. bek. alapján megsemmisítését, illetve a sósborszeszes üvegekről a védjegyeknek eltávolítását elrendeli. Elrendeli továbbá, az 1890:11. te. 27. §-ának 2. bek. alapján, hogy a jogerős ítéletet egész terjedelmében indokaival együtt S. A. költségén az «Az Est» című napilapban 30 napon belül közzétegye és a közzétételt tanúsító támpéldányt a bíróságnak további 8 napon belül bemutassa. Amennyiben S. A. ezt a kötelezettségét nem teljesítené, az 1914: XIV. tc. 43. §-ának 3. bek. alapján főmagánvádló cégnek lesz joga további 30 napon belül a saját költségén történendő közzétételt kérni, mely esetben az igazolandó összeg szerinti közzétételi költségben S. A. utólag lesz elmarasztalandó. A bíróság az 1890:11. tc. 27. §-ának 4. bek. alapján kötelezi S. A.-t, hogy kártérítés fejében a Diana kereskedelmi r.-t. cégnek jogerőtől 15 napon belül végrehajtás terhével 1000, azaz egyezer K-t fizessen meg. Indokok: A Diana kereskedelmi r.-t., mint a budapesti bank r.-t. igazolt jogutóda védjegybitorlás miatt kérte S. A. megbüntetését, mert az Budapesten az 1916. év folyamán a főmagánvádló céget az ítélet rendelkező részében tüzetesen megjelölt, kizárólagos használati jogát képező ábrás óravédjegyet abból a célból, hogy a vásárló közönséget az árúk eredetét illetőleg megtévessze, szolgai módon utánozta. Terhelt beismerte, de az 1916 október 6-án történt bírói kiszállás alkalmával is megállapíttatott, hogy sósborszesz árúknak készítésével nagyban foglalkozik, azonban bűnösségét tagadta, mert igaz ugyan, hogy vignettás védjegy külső megjelenési formája a lajstromozás által védett árúvédjegyhez hasonló, azonban összetévesztésre semmiképen nem alkalmas, mert a védett védjegyben Diana, az általa használatban pedig Menta szavak vannak, a védettben annak közepén fehér alapon törvényesen védve szavak vannak, míg az övében az hiányzik, a védettben annak alsó részén az egyedüli készítő neve és telepe van megjelölve, az övében pedig ehelyütt legjobb háziszer kitétel van. A bíróság terhelt védekezését alaptalannak találta. Az 1890:11. tc. 25. §-a szerint a vádbatett bűncselekmény büntethetőségét nem zárja ki az a körülmény, ha a védjegy név, cég, címer vagy a vállalat elnevezése csekély változással vagy olyannyira észrevehető módon használtatik, hogy a közön-