Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

Közigazgatási Döntvénytár. 25 (Közigazgatási bíróság 12,247/1916. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak részben helyet ad s annak kimondása mellett, hogy a kiadások között helyiségbérérték címén szereplő 58,100 K 20 fillér és fiókintézetek felállítása körül felmerült költség címén szereplő 29,970 K 11 fillér üzleti kiadásként levonandó s a panaszolt adónak ennek megtelelő helyesbítését elrendeli. Indokok: A panaszló takarékpénztár három irányban teszi panasz tárgyává az adófelszólamlási bizottságnak a határozatát: 1. hogy a birtokában lévő 4'2%-os egységes államadóssági kötvények, valamint a 4%-os konvertált adómentes koronajáradék kötvények utáni 148,719 K 01 f-t tévő kamat az 1875: XXIV. tc. 4. §. 1. p. alapján le nem vonatott, helyesebben a nyers jövedelemből ki nem választatott, továbbá 2. hogy a saját házaiban lévő üzleti helyiségekre eső 58,100 K 20 f bérjövedelem mint üzleti kiadás le nem vonatott, végül 3. hogy fiókintézetei felállítása körül felmerült 29,970 K 11 f részkiadás üzleti kiadásnak, el nem fogadtatott. Az első helyen említett kifogást illetőleg a panasz arra van alapítva, hogy a kérdésben forgó államadóssági kötvények közös államadóssági kötvények s így azokra az 1875: XXIV. tc. 4. §-ának 1. pontja, — miután a 4 2%-os kötvények adókötelesek, a 4%-os konvertált kötvények pedig törvényileg adómentesílve vannak — kell hogy alkalmazást nyerjen. A panasz szerint, a közös államadósság fogalmából kiindulva, a szóbanforgó kötvényekre vonatkozólag ugyanaz az elbánás igényelhető, mint a magyar államadóssági kötvényekre. A panasz e részben nem találtatott alaposnak. Ugyanis az 1867: XV. tc. 1. §-a szerint a magyar állam az 1867-iki év végéig fennállott államadóssági tőkeállományból nem vállalt magára bizonyos hányadrészt, hanem csakis a kamattehernek a törvényben meghatározott részét, mindaddig tehát, míg a tőkeállományból bizonyos rész (blok) mint a magyar állam külön adóssága az idézett törvény 6. §-ában, illetve az 1908: XIV. tcben szabályozott alapon ki nem hasíttatik, a tényleg is az osztrák állam által kiadott, valamint az általa később konvertált szóbanforgó adóssági kötvények kizárólagos osztrák állampapírnak tekintendők, vagyis a kamatteherben való részesedés dacára nem minősíthetők közös államadóssági, még kevésbbé, — mint ezt a panasz teszi — magyar állami kötvényeknek. Ennélfogva az ily kötvények utáni kamatjövedelem adózás szempontjából ugyanolyan elbánás alá esik, mint az egyéb osztrák értékpapírok, már pedig az ezek utáni kamatjövedelem társulati adó alá esik, mert a magyar szent korona országainak