Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)

24 Közigazgatási Döntvénytár. A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet advaa panaszost az illeték fizetésének kötelezettsége alól felmenti. Indokok: A fellebbezési tárgyalásról késztilt jegyzőkönyv illetékét azért követelik a panaszostól, mint a fellebbező alperesügyvédjétől, mert a jegyzőkönyvet a fellebbező fél érdekében vették fel s így az 1914. évi XLIII. tc. 50. §-a értelmében a: felelős az illeték lerovásáért. Az ennek az álláspontnak jogtalanságát vitató panaszt a bíróság alaposnak találta. Az 1914: XL1IL tc. 50. §. 3. bekezdése azt rendeli, hogy a Pp.-vel szabályozott eljárásokban a tárgyalásról felvett jegyzőkönyvet a felperes, vagy az köteles bélyegezni, akinek kérelme folytán az eljárás megindult. Ez a rendelkezés ellentétbe van állítva az 1. bekezdésnek azzal a rendelkezésével, hogy a jegyzőkönyveket rendesea az tartozik bélyegezni, akinek érdekében a jegyzőkönyvet felvették. A két rendelkezés szembeállításából tehát csak arra lehet okszerűen következtetni, hogy a tárgyalási jegyzőkönyvek illetékét kivétel nélkül az egész per folyamata alatt mindenkor, tehát a fellebbezési eljárásban is a felperes köteles leróni és pedig tekintet nélkül arra, hogy ki fellebbezett. Erre a megállapodásra jutott a bíróság annak dacára, hogy a fellebbezési eljárás tulajdonképen a fellebbező kérelme, illetve fellebbezése folytán indul meg, mert az idézett rendelkezés itt az eljárást a perrel állítja szembe. Vagyis a perekben mindig a felperes, más eljárásban pedig, mint például a kiskorúság meghosszabbítása, a meghoszszabbítás megszüntetése, gondnokság alá helyezés, holtnak nyilvánítás, okiratmegsemmisítés slb. iránt indított nem peres eljárásban pedig az tartozik ezeket a jegyzőkönyveket bélyegezni., aki az eljárást megindította. 25. /. A 42°/o-os egységes államadóssági kötvények (úgynevezett közös államadóssági kötvények), osztrák államadóssági papírok, s így ezeknek kamatait az üzleti adó kivetésénél a nyers jövedelemből levonni nem lehet. — II. A társaság által a saját épületében üzleti céljaira használt helyiségek bérértékét — ha a mérlegben bevételként és kiadásként el van számolva — úgyis, mint házadóval megrótt jövedelmet s úgyis mint üzleti kiadást, le kell vonni,.