Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XI. kötet (Budapest, 1918)
456 Közigazgatási Döntvénytár. kezete van védelem alá helyezve, amely a kirakatüvegeket keretként tartó két U-vas által van jellemezve, melyekre egy alul éstélül a portálra szerelt csapágyakban nyugvó, függélyes vasrúd körül forgatható vascsövek vannak váltakozva erősítve. Miután az igénypont a függélyes vasrúd körül íorgatható csöveknek az U-vasakra való váltakozó erősítéséről csak egész általánosságban szól és a csöveknek az U-vasakhoz viszonyított mikénti elhelyezését sem említi meg külön, ennélfogva a szóbanlevő igénypont olykép értelmezendő, hogy abban nemcsak a vonatkozó szabadalmi leírás rajzábráiban feltüntetett konkrét sarokszerkezet van védelem alá helyezve, hanem egyúttal kirakatajtók minden olyan sarokszerkezete is, amely az igénypont értelmezésénél fentebb felsorolt általános szerkezeti alkatelemek által van jellemezve, tehát a kirakatajtókhoz való olyan sarokszerkezet is, amely, — miként az O.-féle, B. alatti műhelyrajzban feltüntetett szerkezet — az U-vasakra erősített csöveken felül, ez utóbbiakat összetartó és ugyancsak a függélyes vasrúd körül íorgatható további csövek által, valamint az előbbi csöveknek az U-vasakhoz viszonyított olyan helyzetben való megerősítése által van jellemezve, hogy ez utóbbiak (az U-vasak) közvetlenül derékszögben érjenek egymással össze. Az 57,166. lajstromszámú szabadalom találmányi leírása értelmezésének megállapítása alapján a bírói osztály a megkereső kir. járásbíróság különös kérdéseire a következőkben válaszol: Ad I. A H. F. szabadalmi leírásának rajza az 0. M. rajzától abban tér el, hogy a) nem tünteti löl — miként az O.-íéle rajz — az U-vasakhoz erősített csöveket egymással összekötő és ezeken belül elrendezett, ugyancsak a íüggélyes vasrúd körül forgatható kisebb csöveket; b) nem tünteti fel a függélyes vasrúd körül forgatható csöveknek az O.-féle rajznál látható azt az elrendezését, melynél a csövek a derékszögben közvetlenül összeérő U-vasak hossztengelyén kívül esnek. Ad II. A szab. hivatal szabadalmazta volna H. találmányát akkor is, ha tudomása lelt volna 0. M. 1909. évi március h6 21-iki rajzáról. A szóban levő találmányra csakis akkor tagadta volna meg a szab. hivatal a szabadalmat, ha a törvényes határidőn belül a H. bejelentése ellen felszólalás érkezett volna be és ennek során a felszólaló hitelt érdemlően beigazolta volna, hogy a megtámadott találmány a bejelentése idejében az O.-íéle rajz, mint közzétett sokszorosítás útján már annyira ismeretessé vált, hogy szakértők által használható volt, vagy hogy ha perrendszerű beiga-