Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

194 Közigazgatási Döntvénytár. segélyt engedélyezzen, avagy az államsegély eddigi összegét megfelelően emelje. Ezt a kérelmet a miniszter akképen intézte el, hogy az 1910/1911. tanévtől kezdve az 1914/1915. tanévig bezárólag tanévenként ismét csak 4720 K államsegélyt utalványozott és a várost a tanfelügyelő útján értesítette arról, hogy «miután a törvényhozás a községi iskolák segélyezésére szolgáló államköltségvetési javadalmat nem emelte, csak az eddigi összegű államsegély volt utalványozandó)). K. szab. kir. város törvényhatósági bizottsági közgyűlése ez ellen a határozat ellen az 1907 :LX. tc. alapján — amint az az észrevételekben kifejezetten is meg van jelölve — azért élt panasszal, mert a miniszternek a törvényhatósági joggal felruházott városra sérelmes intézkedése törvényt sért. A törvényhatósági bizottság sérelmét és a törvény megsértését abban látja, hogy a községi elemi iskolák költségvetésében mutatkozó és a törvény által kijelölt egyéb forrásokból és az 5% iskolai adóból az iskolafenntartó törvényhatóság által nem fedezhető hiánynak államsegélyből leendő fedezését a miniszter az 1868: XXXVIII. tc. rendelkezései ellenére megtagadta és ilyen módon a törvény ellenére a törvényhatóságot arra kényszerítette, hogy ezt a hiányt a csak egyéb célokra igénybe vehető községi pótadóval (a törvényhatósági város házi adója) fedezze. A törvényhatósági bizottság panaszában annak kimondását kéri, hogy a községi iskolák 1910/1911. tanévi költségvetésében mutatkozó 43,752 K 18 f hiány fedezése törvénytelenül utaltatott a miniszter által a háztartási költségvetés terhére, mert azt az 1868: XXXVIII. tc. rendelkezései értelmében az államkincstár köteles viselni. A miniszternek a panasszal szemben az az álláspontja, hogy az 1868 : XXXVIII. tc. 43. §-a alapján a kormány csak jogosult arra, hogy a szükséges költségvetési felhatalmazás alapján a községek számára ilyen segélyt adjon, de az államkincstár nincs a törvényben kötelezve arra, hogy a községi elemi iskolák fenntartási költségeit részben vagy egészben viselje. A községi elemi iskolák fenntartási költségeinek viselése a törvény szerint a községnek a kötelessége és amennyiben az 1868 : XXXVIII. tc.-ben elsősorban meghatározott módok kimerítése után hiány mutatkozik és a község államsegélyt sem nyert: ezt a hiányt a község, mint a törvény egyéb kötelező rendelkezése alapján viselendő költséget a község más jövedelmi forrásából, szükség esetén községi pótadóval fedezi. Ezekhez képest a miniszter a panasz elutasítását kéri. II. Ami mindenekelőtt a panasz kérelmi részét illeti, arra