Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Közigazgatási Döntvénytár. 193 224. /. Az 1868: XXXVIII. tc. 43. §-a alapján igényelhető azoknak az állami segélyeknek felosztása körül, amelyeket az iskolafenntartó községek (városok) az elemi népiskoláik általános költségvetésében mutatkozó hiány fedezésére kérhetnek, a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter felelőssége nem jogi-, hanem politikai felelősség. — //. Az 1868: XXXVIII. tc. 35. §-a megszabja ugyan a községi iskolai adónak azt a legmagasabb mértékét, amelyet az 1876: XXVIII. tc. 6. §. 5. pontja értelmében felügyeleti hatáskörében a közigazgatási bizottság is kivethet, ez a rendelkezés azonban nem korlátozza az iskolafenntartó várost (községet) abban, hogy önkormányzati hatáskörében községi pótadót vethessen ki és azt iskolai célokra fordíthassa. (Közigazgatási bíróság 4928,1915. K. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet nem ad. indokok: I. K. szabad királyi város által fenntartott községi elemi népiskolák kétféle államsegélyben részesülnek, t. i. az 1907:XXVII. tc. (1913 : XVI. tc.) alapján fizetés- (korpótlék) kiegészítő államsegélyben és az iskolák egyéb fenntartási (dologi) szükségleteinek részben való fedezése címén külön tanévi 4720 korona átalány-államsegélyben. K. szabad királyi város közönsége, amely a községi elemi iskolák állami kezelésbe vételét többízben eredménytelenül kérelmezte, arra való tekintettel, hogy az 1910/1911 -ik tanévben ezeknek az iskoláknak fenntartásával járó költségekből az 5% községi iskolai adó kivetése és egyéb erre a célra fordítható jövedelem felhasználása dacára évi 43,752 K 18 í szükséglet fedezetlenül marad: az 1910/1911. tanévi költségvetés bemutatása alkalmával — a közigazgatási bizottság pártoló közvetítésével — azt kérte, hogy a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter az 1910 1911. tanévtől kezdve öt évi költségvetési időszak tartamára ezen költségvetési hiány teljes öászegének megfelelő államKözigszgstá&i Döntvénytár. X. 13