Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

160 Közigazgatási Döntvénytár. nyítványa, hogy az első példány el van látva megfelelő bélyegilletékkel, amint azt az illetékszabályok 56. §-a megkívánja. Minthogy pedig a most felhívott törvénynek 2. bekezdése azt rendeli: hogy ha olyan eredeti példány fordul elő, melyen a most említett hivatalos bizonyítvány hiányzik, ezután a fokozatos illeték feltétlenül háromszorosan megszabandó s ez az illetékkötelezett felektől beveendő: a panaszolt végzésnek erre vonatkozó része tehát a törvénynek megtelel. Az a panaszbeli kifogás, hogy az illetékes adóhivatal — a panaszos fél értesülése szerint — meg szokta tagadni a másodpéldányra vezetendő tanúsítást, tehát azért nem volt a rávezetés eszközölhető, bírói figyelembe nem jöhetett, mert egyrészt az bizonyítva nincs, de mástelől a panasz szerint is a panaszos a bemutatást nem is eszközölte, tekintettel azonban arra, hogy jóllehet a mulasztás tényleg megtörtént, de a becsatolt első példányon a lerovás eszközöltetett, az ívbélyeg összegét meghaladó 19 K-nak a fölemelt illetékbe leendő beszámítását tehát elrendelni s így a panaszost 19 K egyszeres és 19 K fölemelt, öszszesen tehát 38 K bélyegilleték fizetésére kötelezni kellett. 195. Az a külföldön élő, akinek belföldi ingatlanból 20,000 K-nál kevesebb a jövedelme, jövedelmi adót köteles fizetni, ha a jövedelem háromszorosan a 20,000 K-t meghaladja. ' (Közigazgatási bíróság 1530/1916. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet nem ad. Indokok: A jövedelmi adó kivetése azon az alapon történt, hogy a panaszosnak budapesti házrészéből 7076 K jövedelme van, amely jövedelem — az 1909 : X. tc. 23. §-a értelmében — mint külföldön élő adókötelessel szemben háromszorosan számíttatott és így a jövedelmi adót az adófelszólamlási bizottság 21,228 K adóalap után állapította meg. A panaszos azt vitatja, hogy miután neki 20,000 K-t meghaladó jövedelme nincs, szorzási művelettel pedig jövedelmet teremteni nem lehet, az 1914:XLVI. tc. 1. §-a szerint jövedelmi adóval meg nem róható. Tekintettel arra, hogy a most idézett törvény alkotmányos tárgyalásakor a pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy akinek