Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár X. kötet (Budapest, 1917)

Közigazgatási Döntvénytár. 167 20,000 K-nál kevesebb jövedelme van, az is jövedelmi adót lesz köteles fizetni, ha a jövedelem háromszorosa eléri a 20,000 K-t, és figyelemmel arra, hogy az országgyűlés az 1914:XLVI. tc. 1. §- át ily értelmezés mellett szavazta meg, a panasznak helyet adni nem lehetett. Nem volt hely adható a panasz ama részének sem, mely a koronával szemben a márka árfolyamának nagy emelkedésére mutatva, a számítás megejtését a márka árfolyamának alapulvételével kéri, nem pedig azért, mert a jövedelmi adót az 4909 :X. és az 1914:XLVI. tc. értelmében a koronaérték alapulvételével kell megállapítani. 196. Meghalt emberre jövedelmi adó törvényesen ki nem vethető. (Közigazgatási bíróság 3180/1916. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak helyet adva a kivetett jövedelmi adó törlését elrendeli. Indokok: Az 1909: X. tc. 1. §-a értelmében a jövedelmi adó alanya csak fizikai vagy jogi személy, esetleg külön kezelt vagyontömeg lehet. Minthogy pedig özv. B. S.-né, a panasznak meg nem cáfolt adata szerint, 1914 okt. 5-én, tehát az adókivetést több mint egy évvel megelőzően meghalt, reá jövedelmi adó törvényes alapon nem volt kivethető. i 197. /. Az elhalt pénzintézeti tisztviselő temetése körül felmerült kiadást a nyers jövedelemből le kell vonni. — //. Az intézeti ház bérértékét a nyers jövedelemből akkor is le kell vonni, ha ez a bérérték a jövedelmi számlán nem is szerepel. (Közigazgatási bíróság 20,757/1915. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak részben helyet adva, az 1913. évi üzleti eredményből 2583 K 20 fillérnek a levonását és a társulati adónak ehhez képest való helyesbítését elrendeli. indokok: I. A nem vitás tényállás szerint a panaszos pénzintézet elhalt tisztviselőjének temetése körül 83 K 20 f kiadás