Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Közigazgatási Döntvénytár. 13 gátló ok alapján a pert megszüntette, mert előrebocsátva azt, hogy a követelés jogi természetén nem változtat az, hogy az alkalmazott a követelést nem maga, hanem az ő jogán más személy érvényesíti, a hatásköri bíróság 1911. Hb. 112. sz. határozata kimondja, hogy a tanonc felvétele iránt kötött szerződés az 1884: XVII. tc. 61. §-ában megjelölt alakszerűség betartása nélkül is érvényes és az ily szerződésből származó követelésre nézve is helye van a felhívott tc. 176. §-ában meghatározott iparhatósági eljárásnak, továbbá, mert ugyancsak a hatásköri bíróságnak 1908. Hb. 60. sz. határozata értelmében az 1884: XVII. tc. 176. §-ában írt előzetes eljárást nem pótolja az iparhatóságnak az illetéktelenség kimondására szorítkozó határozata. A m. kir. igazságügyminiszter 1914. I. 15. sz. a. kelt nyilatkozatában azt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Úgy a közigazgatási hatóság előtt emelt panasznak, mint a bíróság előtt indított sommás keresetnek a tartalmából kétségtelen, hogy felperes azt az igényt akarja érvényesíteni, amely a M. Testvérek céggel kötött szerződésből folyólag az ő kiskorú gyermekét megilleti. Eszerint F. G.-né a kiskorúnak a jogán mint annak természetes és törvényes gyámja lép fel s habár ebbeli minőségét a kereset külzetén nem is jelzi, a kereseti kérelmet már mint a kiskorúnak természetes és törvényes gyámja írja alá. De különben is az a körülmény, hogy a panasszal, vagy a keresettel a szerződésből közvetlenül jogosított, vagy annak a jogán más valaki lép fel, nem bír befolyással arra a kérdésre, hogy a szerződéiből eredő jogosítvány a közigazgatási hatóság, vagy a bíróság előtt érvényesítendő-e, mert ennél a kérdésnél nem a felperesek vagy panaszkodónak eredeti jogszerzői vagy jogúiódi minősége, hanem egyedül az a döntő, hogy az érvényesített igény felelt való eljárást valamely jogszabály a közigazgalási hatóságnak, vagy a bíróságnak a hatáskörébe utalja-e s a jogszabályok ezt a kérdést rendszerint az érvényesíteni kívánt igény tárgyi szempontjából, nem pedig a panaszosként vagy felperesként fellépő jogosítottnak az alanyi szempontjából döntik el. F. G.-né úgy panaszának, mint keresetének az alapjául a tanoncszerződés létrejöttét állította és alperes a sommás kereset tárgyalásán szintén beismerle a tanoncszerződés megkötését, csupán azt vitatta, hogy ez a szerződés két hét múlva már megszűnt. Ez az utóbbi körülmény azonban nem a hatáskör megállapításnál, hanem az Lény terjedelmének a meghatározásánál bír súllyal Az 1884: XVII. tc. 61. §-a szerint a tanoncszerződés írásban és az elsőfokú iparhatóság előtt kötendő ugyan meg, de a