Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

158 Közigazgatási Döntvénytár. 156. A községi alkalmazottaknak betegség esetére való biztosítása. (Belügyminiszter 181,807/1914. sz. a. A vármegye alispánjához intézett rendeletéből.) . . . Azt, hogy a községi alkalmazottak az 1907 : XIX. tc. 10. §-a értelmében biztosítás alá ne essenek, a felsőbíróságok (kir. tábla, kir. Kúria) egyöntetű gyakorlata kettős feltételhez köti. Egyrészt ahhoz, hogy a községben érvényben levő szervezési szabályrendelet vagy szolgálati rendtartás, illetőleg ezzel jogilag egyenértékűnek tekintendő, törvényhatóságilag jóváhagyott községi határozat szerint betegség esetében illetményeik 20 héten át kijárnak; másrészt ahhoz, hogy a szolgálati rendtartásban, szervezési szabályrendeletben, illetőleg határozatban az elbocsátási tilalom is bennfoglaltassék s kizárassék annak a lehetősége, hogy a község a szerződéses vagy szabályszerű felmondási határidő betudásával a betegsegélyre rászoruló alkalmazottját elbocsáthassa. Ennélfogva csak azáltal érhető el, hogy a bíróságok*a községeket alkalmazottaik után betegsegélyezési járulék fizetésére ne kötelezzék, ha a községek alkalmazottaik részére betegség esetében nem csak a 20 hétre járó illetményeiket, hanem azt is megfelelő módon biztosítják, hogy ezen időn belül őket betegség okából a szolgálatból el nem bocsátják. Ezért az ebben a kérdésben eddig elfoglalt, legutóbb a 746 4/1913. számú elvi jelentőségű határozatomban kifejezésre juttatott azt az álláspontomat, hogy a községeknek alkalmazottaik utáni betegsegélyezési járulékok fizetése alól való felmentésére elegendő, ha a községek szolgálati rendtartásban, vagy ezzel jogilag egyenlő értékű szervezési szabályrendeletben kimondják, hogy alkalmazottjaiknak illetményeit betegség esetében 20 héten át kiszolgáltatják, oda módosítom, hogy a mentesség biztosítására leltétlenül szükséges az is, hogy a szolgálali rendtartásban, illetőleg szervezési szabályrendeletben vagy határozatban az alkalmazottra vonatkozó elbocsátási tilalom is bennfoglaltassék. 157. A gazda a cseléd által okozott kára erejéig a cseléd bérét akkor is visszatarthatja, ha a kárkövetelés elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik. (Földmívelésügyi miniszter 1915. évi 15,204. sz. határozata.) T, vármegye alispánjának. Az A. P.-né gazda panaszára F, P.