Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár IX. kötet (Budapest, 1916)

Közigazgatási Döntvénytár. 139 sítotla, mert a hatásköri bíróság 88/1913. sz. határozatával kimondotta, hogy a minősítéshez kötött gépészi munka teljesítésére gazdaságban alkalmazott gépész nem cseléd, mihez képest iparszerű cséplés hiányában ebből az alkalmazásból származott követelése a rendes bíróság hatáskörébe tartozik ; panaszlott pedig a cséplést nem iparszerűleg űzi, mert iparigazolványa nincs s így gépésze iparossegédnek nem tekinthető. A. vármegye alispánja felperes fellebbezése következtében a főszolgabíró határozatát megsemmisítette, mert panaszos keresete a 137/1914. számú jogerős végzéssel elintézést nyert. A főszolgabíró az iratokat a hatásköri bírósághoz felterjesztette. A hatásköri bíróság ebben az ügyben az eljárást a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozónak mondotta ki, mert nem vitás, hogy R. G. a l.-i, P. cséplőgéptulajdonos a cséplések elvállalásával iparszerűleg foglalkozott és ebben a foglalkozásban R. G. a gépészi munkák teljesítésére alkalmazta, tehát az utóbbi, ebben a szolgálati viszonyában az előbbinek, mint iparosnak segédje volt; következésképen ugyanebből a szolgálati viszonyból származtatott követelése az 1884 : XVII. tc. 176. §-ában foglalt rendelkezéshez képest, elsősorban az iparhatóság előtt érvényesítendő. Az a vitatolt körülmény, hogy R. G. a l.-i, P. cséplőgéptulajdonosnak volt e vagy sem szóban levő időben iparigazolványa, a hatáskör szempontjából közönbös, mert az 1884 : XVII. tc. kötelezi ugyan az iparost iparigazolvány esetleg, iparengedély megszerzésére, de az igazolványt vagy engedélyt nem teszi az iparosi minőség feltételévé és az iparos jelleget maga az iparűzés ténye állapítja meg. 137. A bejelentett eljárás terméke a kitűzött célnak meg nem felelőén, a bejelentés tárgya nélkülözi a szabadalmazhatósághoz megkívánt találmányi jelleget. (Szabadalmi hivatal bejelentési osztálya 1911 május 3. 9010/911. sz.) A Bejelentési osztály: A bejelentést visszautasítja. Indokok: A védetni kért eljárásra kért szabadalmat megadni nem lehetett, minthogy az országos közegészségügyi tanács meghallgatása után a m. kir. szabadalmi hivatal úgy találta, hogy