Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

Közigazgatási Döntvény tar. tagja részére kifizetett jutalék után kivetett III. osztályú kereseti adó törlését elrendeli. Indokok: A panaszos részvénytársaság az egyik igazgatósági tagja részére 1909—1911. években kifizetett jutalék után kivetett III. osztályú kereseti adónak a törlését kéri azon az alapon, hogy a jutalék szolgálati illetmény lévén, az azután járó adó az 1908. évi XIV. tc. 18. §-a szerint azt az államot illeti meg, amely állam területén az annak fölvételére jogosult lakik és hiteles hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy az illető igazgató a kérdéses esztendőkben állandóan Ausztriában lakott. Az adófelügyelő a kérelem teljesítését megtagadta, mert az igazgatósági tagok jutaléka nem szolgálati illetmény és így arra az 1908 : XIV. tc. 18. §-a nem alkalmazható. Az ezt a határozatot jóváhagyó közigazgatási bizottsági határozat ellen irányuló panaszt a bíróság jogosnak találta. A részvénytársasági igazgatósági tagoknak az alapszabályok szerint kifizetendő jutalékok kétségkívül az illető igazgatósági tagok által az alapszabályok szerint és a KT. 182—200. §-aiban foglalt rendelkezések értelmében teljesítendő szolgálataik díjazására szolgálnak és így szolgálati illetményeknek tekintendők. Minthogy pedig az 1908 : XIV. tc.-be foglalt, Ausztriával kötött szerződés 18. §-a szerint azokat a szolgálali illetményeket, amelyeket nem közpénzlárak fizetnek ki, abban az államban kell megadóztatni, amely államban az illetmény fölvételére jogosult lakik: kétségtelen, hogy Magyarországon az Ausztriában lakó igazgatósági tag jutaléka után adót kivetni az idézett törvényhely rendelkezései szerint nem lett volna szabad. Az adó törlésének nem lehet akadálya az sem, hogy a panaszos az adó kivetése ellen annak idején jogorvoslattal nem élt, és így a kivetett adó már jogerőssé vált. Az 1908 : XIV. tc. címe és tartalma szerint az üzletüket mind a két állam területére kiterjesztő vállalatok, továbbá egyes személyeknek a másik állam területéről folyó jövedelmeik kétszeres megadóztatásának elkerülése céljából Ausztriával kötött szerződés. A szerződés megállapítja, mely jövedelem után mely föltételek mellett melyik állam van jogosítva adót szedni. Az a jövedelem, amely a szerződés szerint Ausztriában esik adó alá, Magyarországon adó alá nem vonható. Ennélfogva úgy tekintendő, mintha Magyarországon ez a jövedelem adó tárgya nem volna. Ha tehát olyan jövedelem, amely a törvény rendelkezései szerint Ausztriában esik adó alá, tévesen Magyarországon adóztatott meg, ez az eljárás a szerződésbe ütközik és így ennek az adónak törlését, vagy befizetés esetén visszatérítését az 1909 : XI. tc. 7. §-a