Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

Közigazgatási Döntvénytár. 37 alapján nemcsak a jogorvoslatok során, hanem — az elévülési jdőn belül — bármikor lehet kérni. A szőllőfelújílási kölcsön dologi teher és így az ingatlan átruházása alkalmával a vételárhoz hozzá nem számítható. (Közigazgatási bíróság 9552/1913. P. sz.) A kir. közigazgatási bíróság következőleg ítélt: A panasznak helyet adva, a panaszos illetéktartozását 1005 K 34 f-ben állapítja meg. indokok: A panaszos bírói árverésen 23,698 K 81 ( szőllőíelújítási kölcsönnel terhelt ^ingatlanokat vett. Az állami kincstár a vételi illetéket a 23,375 K vételár és 23,698 K szőllőfelújílási kölcsön együttes összege után követeli, a panaszos pedig azt vitatja, hogy az illeték csak a vételár után jár. A panaszt jogosnak kellett elismerni és az illetéket csak a vételár kikerekített összegének, vagyis 23,380 K-nak 4-3 százalékában kellett megállapítani, mert az illeléki díjjegyzék első tételéhez tartozó első jegyzet szerint csak a vevő állal elvállalt adósságokat kell a vételárhoz adni, a szőllőfelújílási kölcsön pedig az 1896. évi V. tc. 12. §-ának harmadik bekezdése értelmében telki teher lévén, az annak megfelelő kötelezettség még bírói árverés esetében is dologi erővel, tehát személyes kötelezés nélkül száll át a telek új tulajdonosára. 38. A közhatósághoz vagy hivatalhoz vállalat elnyerése végett benyújtott ajánlat nem beadványi, hanem okirati illeték alá esik és levél alakjába foglalva, feltételesen illetékmentes kereskedelmi levélnek minősül. (Közigazgatási bíróság 31,093/912. P. sz.) A kir. közigazgatási bíróság következőleg ítélt: A panasznak helyet ad és a panaszolt illeték törlését elrendeli. Indokok: Hazai magánjogunk szerint az ajánlat oly egyoldalú jogügylet, mely csak a másik léi által történt elfogadás