Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)
Közuja zg a l á s i Döntvénytár. léssel, behajthatatlanság esetén további két napi elzárással állapítlatott meg, továbbá az elzárás és felmerülhető tartási költségek megfizetésére köteleztetett. Terheli bűnösnek volt kimondandó, mert azáltal, hogy a kiskorú kivándorlót az útlevélben feltüntetett kísérője helyett ő kísérte, a terhére rótt kihágást elkövette, mert azon kiskorú nők, kiknek nincs a rendeltetési helyig törvényszerű kísérőjük, az 1909. évi II. te. 2. §-ának a) pontja értelmében a kivándorlásra nem jogosullak. Aki tehát az ily kiskorú nő kivándorlásához segédkezet nyújt, ínég ha ezek útlevéllel bírnak is, az 1909. évi II. t.-e. 41. §-ába ütköző kihágást elköveti. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményül vétetett büntetlen előéletén felül alacsony értelmiségi foka, mely körülményre vezethető az, hogy cselekményének tiltott voltát kellően mérlegelni nem tudta. 31. A gazdasági cseléd részére nem jelölhető ki olg he Igen lakás, ahonnan a szolgálat helgére való naponkénti többszörös bejárás a cseléd egészségét veszélgezteti. (Földmívelésügyi miniszter 1913. évi 30,19:2. sz. határozata.) K. Sz. vármegye alispánjának. S. J. gazdasági cselédnek E. F. gazda ellen az 1907 : XLV. tc. alapján indított bérkövetelési ügyében hozott másodfokú véghatározatát a panaszos cseléd felülvizsgálati kérelme következtében felülvizsgálat tárgyává teltem és ennek eredményeként mindkét alsófokú véghatározat megváltoztatásával a panaszos cseléd igényét a keresetbe vett bérjárandóságra nézve megállapítom s ennek folytán utasítom az elsőfokban eljárt hatóságot, hogy a követelés számszerű mennyiségének megállapítása tárgyában hozzon megfelelő határozatot. így határoztam a következő okokból: A panaszos cseléd keresetét az 1907 : XLV. tc. 48. §-ára alapítva, a panaszlott gazdát egy negyedévi bér megfizetésében kér le elmarasztalni azon az alapon, mert a gazda őt múlt évi július 24-én a szolgálatból jogtalanul elbocsátotta. Ezzel szemben a panaszlott gazda azt adta elő. hogy miután a panaszos cselédnek, akit tehenészgazdául fogadott fel, nem volt képessége a felfogadott munkára, annak mull évi július hó 15-én hat hétre felmondott, Minthogy pedig a lejgazdaságban a panaszost nem használhatta, mull évi július hó 24-én panaszos cselédet egy más, a tehéngazdaságtól mintegy kél kilométer távolságra levő tanyájára kiköltöztette, ami miatt a panaszos cseléd a gazdaságból eltávozott és csak a mult évi augusztus hó 1-én tért