Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

102 Közigazgatási Döntvénytár. 108. A gépek, felszerelések stb. pótlására alkotott értékcsökkenési tartalékalapba helyezett összegek a még jogerősen meg nem állapított adók kivetésénél akkor is figyelembe veendők, ha a részvénytársaság a tartalékalapba helyezést nem az illető év eredményének megállapítása alkalmával, hanem utólag létesítette. (Közigazgatási bíróság 1488/913. P. sz.) A m. kir. közigazgatási bíróság: A panasznak részben helyet ad és az 1912. évi üzletadót 14,865 K 8 f.-ben állapítja meg; az 1910. és 1911. évi adóelőírás törlése iránti részében azonban a panaszt elutasítja. Indokok: Az 1912. évi adókivetés alapjául szolgáló 1909., 1910. és 1911. évi tényezőket, az adókivető-bizottság összesen 542,594 K 6 f. nyereséggel vette számításba azzal az indokolással, hogy az épület, gép és eszközszámlára nézve mutatkozó értékcsökkenésekre az 1909., 1910. és 1911. évekre összesen 96,641 K 81 f.-rel leírt összegek nem helyeztettek külön e célra alakított tartalékalapba, hanem ezek a leírások csak az egyes külön számlákon vezettettek keresztül, s a panaszos társaságnak értékcsökkenési tartalékalapja nincs is. A panaszos részvénytársaság 1912. évi augusztus hó 12-én tartolt rendkívüli közgyűlésén értékcsökkenési tartalékalapot létesített, s abban az épület, gépek és eszközök értékcsökkenése címén az 1909. évről 21,599 K 69 f.-t, az 1910. évről 38,180 K 73 f-t és az 1911. évről 36,861 K 39 f.-t, az 1912. évi adóztatásnál alapul szolgáló tényezőknél tehát összesen 96,641 K 81 f.-t elhelyezett. E tényre alapított fellebbezését az adófelszólamlási bizottság azzal az indokolással utasította el, mert a tartalékalap utólag alakíttatott, s így ez az adóztatásnál nem vehető figyelembe. Az e határozat ellen beadott panasz alapos. Az 1875. évi XXIV. tc. 4. §-ának 6. pontja ugyanis a gépek, gyári eszközök és egyéb üzleti felszerelések elhasználása által beálló értékcsökkenések címén leírt összegeknek a nyers jövedelemből való levonhatóságát, illetve az igazgatási és üzleti költségekhez való hozzászámíthatóságát azért köti külön értékcsökkenési tartalékalap létesítésének feltételéhez, hogy ezeknek a leírásoknak nem adómentes célra történő felhasználása esetén a nem adómentes célra felhasznált összegek megadóztathatok legyenek, illetve ez a