Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

Közigazgatási Döntvénytár. miniszter által módosított új szabályrendelet életbeléptetése iránt haladéktalanul intézkedjék. A miniszternek ez utóbbi rendelkezését támadja meg panasszal a város törvényhatósági bizottságának közgyűlése. A helyzet tehát az, hogy a város által alkotolt új szabályrendeletet a miniszter az általa tett módosításokkal kívánja életbeléptetni, a város ellenben nem hajlandó a miniszter módosításával életbeléptetni a szabályrendeletet. A panasz tekintetében tehát a döntő kérdés az, hogy a miniszter, midőn a várost a szabályrendeletnek életbeléptetésére kötelezi, sérti-e a város törvényhatóságának törvényes hatáskörét. Az 1886. évi XXI. tc. 3. és 11. §-ai értelmében a törvényhatóság joga szabályrendelet alkotása. A szabályrendeletnek azonban az önkormányzati hatáskör korlátai között kell maradnia, törvénnyel s a kormánynak hatályban levő szabályrendeletével nem ellenkezhetik és a községek önkormányzati jogát nem sértheti. A most említett szempontokból a törvény 11. $-a azt kívánja meg a szabályrendelet érvényességéhez, hogy azt az illető miniszter bemutatási záradékkal ellássa. Eszerint a szabályrendelet létesítésénél az önkormányzatnak és az állami felügyeletnek joga akkép oszlik meg, hogy a törvényhatóságé az alkotás — a miniszteré az érvényességi záradék megadása vagy megtagadása. A miniszternek ez a felügyeleti joga nagyobb terjedelmű akkor, ha oly szabályrendeletről van szó, amelynek megalkotását valamely törvény teszi a törvényhatóság kötelességévé. Ebben az esetben az 1886. évi XXI. tc. 12. §-a már a subsidiarius alkotás jogát is megadja a miniszternek akkor, ha a törvényhatóság a szabályrendelet alkotása tekintetében való kötelességét megfelelően nem teljesíti. Joga van tehát a kormánynak a szabályrendelet hiányainak pótlására módosításokat vagy átalakítást kívánni. Ha pedig a szabályrendelet a törvénynek meg nem felel, vagy alaki vagy tartalmi fogyatkozásai miatt ezután sem volna alkalmas, hogy jogszabályul szolgáljon, vagy a törvényhatóság a szabályrendelet alkotását megtagadná: a kormány jogosítva van rendeleti úton intézkedni. A miniszter e kivételes jogának is elengedhetetlen feltétele, hogy a miniszter észrevételeit előbb a törvényhatósággal közölje. A kérdésben levő ügyben a szabályrendelet megalkotása, a törvény parancsának a végrehajtása tehát, ha a törvényhatóság ezt egyáltalán nem, vagy nem megfelelően teljesíti: a törvény végrehajtása érdekéből van szüksége a kormánynak arra a jogra, hogy a törvényhatóság mulasztását pótolja.