Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VIII. kötet (Budapest, 1915)

Közigazgatási Döntvénytár. A törvénynek ezekből a rendelkezéseiből világosan kiderül a jogi helyzet, tudniillik, hogy arra nézve, hogy a miniszter tehet-e módosító rendelkezést a törvényhatóság által alkotott szabályrendeleten: az a döntő, hogy törvény szerint köteles-e a törvényhatóság a szabályrendeletet megalkotni. Ha igen, akkor a miniszter, a törvényben megkívánt előzmények után, szükség esetén egyoldalúan is rendelkezhetik a törvényhatóság helyett, tehát a törvényhatóság nem megfelelő rendelkezésén módosítást is tehet. Ellenben, ha nem köteles a törvényhatóság szabályrendelelet alkotni, akkor a minisztert az alkotás joga nem illeti meg, vagyis a törvényhatóság által alkotott szabályrendeletnek csakis érvényre emelését akadályozhatja meg és pedig a törvényesség szempontjából általában, a célszerűség szempontjából pedig bizonyos esetekben, de nem tehet változtatást, a miniszter a törvényhatóságot nem kötelezheti, hogy olyan szabályrendeletet léptessen életbe, amilyent a törvényhatóság nem kíván. Ez már a szabályrendeletnek rákényszerítése volna, a mire a miniszternek csakis akkor van joga, ha törvény parancsolja az önkormányzati szervnek, hogy szabályrendeletet alkosson. Az adott esetben tehát azt kell vizsgálni, hogy köteles volt-e a városi törvényhatóság a kérdés alatt levő szabályrendeletet megalkotni. A szabályrendelet tárgyánál fogva olyan, amelyet a törvényhatóság törvény szerint köteles alkotni: Azonban a város ennek a kötelezettségnek már 1884. évben megfelelt. Tehát a kérdés itt úgy alakul, hogy kötelezhető-e a város most újabb szabályrendelet alkotására. Maga a miniszter sem vitaija, hogy a várost erre kötelezheti. Már pedig, ha a miniszter nem kötelezhette a várost arra, hogy újabb szabályrendeletet alkosson, akkor a miniszter nem rendelhette el azt sem, hogy az alkotott új szabályrendeletet a város milyen módosítással léptesse életbe. Az 1886. évi XXI. tc. 12. §-ának az a rendelkezése, hogy oly szabályrendeletnél, melynek megalkotását törvény teszi a törvényhatóság kötelességévé, a miniszternek joga van szükség esetén rendeleti úton intézkedni: csakis a szabályrendelet első megalkotására vonatkozik és nem terjed ki a szabályrendeletnek később szándékába vett olyan módosítása esetére, melyet törvény nem rendel el. Következik ez a törvény szóban levő rendelkezésének céljából ami az — miként fennebb már említtetett — hogy a törvény végrehajtassék. 7*