Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

66 Közigazgatási Döntvénytár. A m. kir. közigazgatási bíróság igy itélt: A panaszt elutasítja. Indokok: A b—i kir tábla a kiszabás alapjául szolgáló jogerős Ítélettel két olyan egyesített rendes pert elöntött el, amelyeknek mindegyike végrendelet érvénytelennek kimondása és 20,025 K 92 fillér értékű hagyaték egy-egy negyedrészének törvényes örökösödés czimén való megítélésére irányult. Az 1894. évi XXVI. tez, 17. §-ának második bekezdése az 1893. évi XVIII. tez 43. §-ára való utalással csak a sommás eljárásban egyesített pereknek egy ítélettel való eldöntése esetére rendeli ugyan, hogy ilyenkor két Ítéleti illetéket kell leróni, de ezt a szabályt okszerűen a rendes eljárásban egyesitett pereket eldöntő ítéletre is alkalmazni kell, mert az eljárás neme nem változtat az 1894. évi XXVI. tez. 17. §-ának második bekezdésében foglalt rendelkezés alapjául szolgáló azon a tényen, hogy a bíróság több kereset fölött együttesen hozott ítélettel több pert dönt el, továbbá, mert a polgári törvénykezési rendtartásról szóló 1881. évi LIX. tcz.-ben a pereknek a rendes eljárásban való egyesítéséről rendelkezés nem lévén, a rendes eljárás szabályaira való utalás hiányából nem lehet arra következtetni, hogy a törvényhozó az említett 17. §. második bekezdésében levő szabályt a rendes eljárásban egyesitett pereket eldöntő ítéletre nem akarta alkalmazni s végre, mert az az alapelv, hogy az illeték szempontjából a többi kereset fölött hozott egy ítéletet a keresetek számahoz képest több Ítéletnek kell tekinteni, világos kifejezésre jut az 1894. évi XXVI. tez. 16. § ának a rendes eljárásban hozott Ítéletekre is vonatkozó abban a rendelkezésében, amely szerint, ha az Ítélet kereseti és viszonkereseti követelés érdemében dönt: a követelések külön értéke szerint kell leróni, illetőleg kiszabni az ítéleti illetéket. A szóban levő esetben tehát két Ítéleti illeték követelésének van helye. Az ítélet alá került peres tárgyak értékei (5006 K 48 fillér és 5006 K 48 fillér) 5000 K meghaladván, az Ítéleti illetékeket az 1894. évi XXVI. tez. 11. §-a szerint kell megállapítani. Az egyik per tárgyából csak 1770 K 4 fillér, a másikéból 770 korona 4 fillér Ítéltetvén meg, az ítélettől kétszer 50 K illeték jár. Ezeket az ítéleti illetékeket a peres felek az illetékszabályok 95. §-ának 6. pontja szerint abban az arányban tartoznak megfizetni, amint a perköltségben elmarasztaltattak, amennyiben pedig a perköltségek kölcsönösen megszüntetteltek, az illetéket felerészben a felperes, másik felében az alperes fizeti. A per bíróságai mind a két perben, amelyeknek egyikében