Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VII. kötet (Budapest, 1914)

Közigazgatási Döntvénytár. 49 hogy ebben az esetben az eljárás a m. kir. közigazgatási bíró­ság hatáskörébe tartozik. 30. Rendőri büntetőügyben a kihágás elévülését nem szakítja félbe az a körülmény, hogy az eljárt halö­ság egy szaklap szerkesztőségéhez fordult vélemény­nyilvánítás végett. (Belügyminiszter 1912. évi 5142. sz. határozata) T. vár­megye alispánjának. S. András ellen idegen vadászterületen engedély nélküli vadászat miatt az 1883 : XX. tcz. 26. §-a alapján folyamatba tett kihágás! ügy terhelt felebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú végzés hozatott: Az 1910. évi július 21-én 553. kih. sz. a. a járás főszolgabirája elsőfokú ítéletének módosításával hozott másodfokú büntető Ítélete az elsőfokú ítélettel, valamint az egész rendőri büntetőeljárással együtt elévülés okából megsemmisíttetik s a további rendőri büntetőeljárás beszüntettetik. A szóban lévő ügyben ugyanis a tárgyalásnak 1908. évi márczius 19-én történt megtartásától kezdve a Sz. község elöljáróságához intézett rendeletnek 1908. évi november 26-án történt kiadásáig lefolyt több mint hat havi időközben terhelt személye ellen hatósági intézkedés nem tör­tént, miért is az ügyben a Kbtk. 31. §-a értelmében elévülés állott be. Közben egy szaklap szerkesztőségéhez intézett általános vonatkozású kérdés, mint azt az elsőfokú rendőri büntetőbiró tette, terhelt személyére annál kevésbbé lehet az elévülés meg­szakítására jogi kihatással, mert ez a kérdés tulajdonképpen magántermészetű. 37. Az 1890. évi I. tcz. 132. §-a az 1 méter távol­ságot csak a kerítések és épületek felállításánál uja elő, de nem tiltja s nem is korlátozza tulaj­donost, hogy ezen 1 méter szélességű földsávot, ha az tulajdonát képezi, az utárok rongálása nélkül tetszése nélkül ne használhassa. A szolgabirák ut­rendöri kihágások esetében sem útiköltséget, sem Közigazgatási Döntvénytár. Vil. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom