Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár VI. kötet (Budapest, 1913)

82 Közigazgatási Döntvénytár. órakor a járőr észrevette, hogy a községháza melletti H.-féle korcsmában a záróra ellenére többen zajosan mulatnak. A csendőrjárőr Sch. F. kisbiróval elment a korcsmához, előbb nevezett által kihivatta Sch. A. korcsmárost és utasította, hogy távolítsa el vendégeit és zárja be a korcsmáját. A korcsmáros ezen meghagyás következtében bement a mulatókhoz, közölte velük, hogy záróra van és hogy olt vannak a csendőrök. Ekkor H. Gy. erdőőr és S. L. kincstári kutőr torkaszakadtából trágár kifejezéseket kiabált. P. J. és V. V. csendőrök, kik a községház udvarára szolgáló nyitott ablak közelében ezeket a kisbiróval együtt hallották, nem léptek közbe, mert a benntlevők többé-kevésbbé, H. Gy. és 5. L. pedig félig ittasak voltak és mert a valószínűnek mutatkozó fegyverhasználatot elkerülni akarlák. A korcsmában voltak H. Gy. és S. Ln kivül S. L. neje, Sz. I. és neje, K. S., H. I., T. P. és Sch. A. korcsmáros. A kir. járásbíróság a följelentést, a csendőrségi jelentésben megnevezett terheltek ellen fenforogni látszó és a Kbtkv. 74. §-ába ütköző, záróra megszegése állal, valamint a H. Gy. és S. L. ellen íenforogni látszó és Kbtkv. 46. §-ába ütköző hatóságsértés által elkövetett és az 4897 : XXXIV. tczikk 18. §-ának 4. pontja és 19. §-ának 1. és 2. pontja értelmében a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalt kihágás elbírálása végett az iratokat a f— i járás főszolgabírójához áttette, mert H. Gy. és S. L. tudomással birtak arról, hogy a Csendőrök kint tartózkodnak és igy az általuk szándékosan elkövetett sértegetések a járőrt hivatalos eljárása alatt szolgálatban érték és a cseudőrjárőr az állandó bírói gyakorlat szerint büntetőjogilag közigazgatási közegnek tekintendő és nem tekinthető a Btkv. 270. §-ának 3. ponija szerint a hadsereg önálló részének. A főszolgabíró hatáskörét szintén nem állapította meg, mert a csendőrök egy hátulsó szomszéd udvarra nyiló nyitott ablaknál hallgatták végig a sértéseket, az 1879 : XL. tcz 46. §-a pedig csak akkor alkalmazható, ha valaki hatósági közeget hivatalos eljárása közben, annak jelenlétében szemtől-szembe illet sértő kifejezésekkel, nem pedig, mint a jelen esetben is, ha a sértő kifejezésedet a háta mögött használja, nem tudván azt, hogy a hatósági közeg azt meg is ballhatja. Ez a cselekmény tehát abból a szempontból bírálható el, hogy megállapitja-e a Btkv. 261 §-ába ütköző vétség tényálladékát, mely vétség elbírálása az 1894 : XXXIV. tcz. 18. §"ának I. 6. pontja értelmében a kir. bíróságok hatáskörébe tartozik. A jelen ügyben a kir. járásbíróság és a főszolgabíró közt fölmerült, az 1907 : XLI. tcz. 7. §-nak 1. pontja alá eső hatásköri összeütközést az az ellentétes felfogás idézte elő, hogy a járásbíróság a feljelentésben foglalt durva kifejezésekben H. Gy. és S L. terheltek ellen a Kbtkv. 46. §-ában meghatározott hatóságsértésnek