Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

48 Közigazgatási Döntvénytár. vetítése a kereskedelmi törvény 259. §-ának 7. pontja értelmében kereskedelmi ügyletet képez. Felperes tehát már ezen üzletkötésnél fogva kereskedő ; de ezenkívül a keresethez csatolt kivonat is igazolja, hogy a felperes bejegyzett kereskedőczég. Ezekből következik, hogy a peres felek közt létrejött szerződés nem a szolgálati szerződés jellegével bir, hanem egy olyan szerződés, mely két kereskedő között jött létre és ezen szerződéses viszonyból eredő követelések, mint nem kereskedelmi alkalmazott állal támasztott követelések az iparhatóság elé. nem tartoznak. A gyulafehérvári kir. járásbíróság 1910. évi febr. 26-án 4 910 Sp. I. 190/5. szám alatt hozott ítéletével alperest 735 K és járulékai megfizetésére kötelezte. II. S. és L. czég 1910. Hb. 35/6. sz. a. beadott nyilatkozatában azt adta elő, hogy «jelen ügy elbírálására az iparhatóság illetékes)) U. A. és fia czég pedig 1910. Hb. 35/7. sz. a. beadott nyilatkozatában azt, hogy hatásköri összeütközés esete nem forog fenn s amennyiben a hatásköri összeütközés megállapitttatik, az ügy a rendes bírósághoz tartozik. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 47,081/904. sz. a. kelt nyilatkozatában és a m. kir. igazságügyminiszter 1910. J. 1648. sz. a. kelt nyilatkozatában azt a véleményt terjesztették elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. III. A peres felek közötti jogviszonyt az 1909 márczius 11-én kelt levélben foglalt szerződés szabályozza. E levelet az U. A. és fia czég intézi a S. és L. czéghez. Mindkét czég a különböző hatóságokhoz beadott és egymással szemben érvényesített jogait e levélben foglalt szerződésre alapítja. Abból, hogy U. A. és fia a közkereseti társaság czégének aláírásával szerződött, az tűnik ki, hogy kereskedői önállását a szerződés ellenére fentartotta; S. és L. czég kereskedői segédszemélyzetébe be nem lépett. 0 a másik czéggel kereskedelmi ügyleteknek közvetítése iránt lépett szerződésre ; a kereskedelmi ügyletek közvetítése pedig az 1875: XXXVII. tcz. 259. §-ának 7. pontja értelmében, amennyiben iparszerüleg folytattatik, kereskedelmi ügylelet képez. A peres felek között kötött szerződés tehát nem bir a szolgálati szerződés jellegével, hanem oly jogügylet, mely két kereskedő között jött létre és így e szerződéses viszonyból eredő követelések, mint nem kereskedelmi alkalmazott által támasztottak, nem tartoznak az iparhatóság elé. Az U. A. és fia közkereseti társaságnak két tagja van: U. A. és U. B. s így e két keresetben megvan nemcsak a jogalap, hanem a személyek azonossága is.