Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Közigazgatási Döntvénytár. 47 nem képezheti felebbezés tárgyát, hanem a jogsérelem az ügynek véghatározattal történt eldöntése után az 1884: XVII. tcz. 176. §-ában meghatározott módon orvoslandó. A városi tanács által 1910. évi február 28-ra kitűzött folytatólagos tárgyaláson panaszlottak becsatolták a sommás perben a gyulafehérvári kir. törvényszék, mint felebbezési bíróságnak végzését, melylyel a rendes bíróság hatáskörét megállapította és a gyulafehérvári kir. járásbíróságnak az érdemben hozott ítéletét az okból kérték, hogy a panasz utasittassék el, vagy a sommás per jogerős befejezéséig a határozathozatal függesztessék fel. Panaszos czég a tárgyalás folytatását kérte, vagy az iratoknak a hatásköri bírósághoz való felterjesztését. A bíróságtól beszerzett iratokból kitűnt, hogy U. A. és fia gyulafehérvári czég 1909 november hó 10-én a gyulafehérvári kir. járásbíróságnál S. és L. beszterczebányai czég ellen 735 K és járulékai iránt sommás pert indított. Keresetében előadta, hogy a S. és L. beszterczebányai czég őket («bennünket))) Írásbeli szerződéssel havi 400 K fizetés és 24 K napi uti átalány mellett erdélyi utazóügynökül alkalmazta ; a csatolt könyvkivonat szerint a czég az 1909. évi márczius hó 15-től, 1909. évi nov. hó l-ig terjedő idő után járó uti átalányokból 34 utinapnak dijával azaz 816 K-val, valamint két havi fizetésükkel azaz 800 K-val, összesen 1616 K-val maradt adós. Minthogy a S. és K. czéggel kötött szerződés értelmében az ott előirt forgalomminimum el nem érése esetén ők megfelelő kártérítést tartoznak fizetni, ez alapon 881 K-t beszámítva csak 735 K-t követelnek. A kir. járásbíróság 1909. évi november hó 26-án 1909 Sp. I. 1544/2. sz. a. hozott végzésével alperes pergátló kifogásának helyt adott és a pert megszüntette, mert felperes keresetében azt adta elő, hogy alpereshez utazóügynökül fix fizetéssel és útiköltségek megtérítésével szerződött. Eszerint felperes nem tekinthető a kereskedelmi törvény III. czimében tárgyalt bizományosnak (agent), hanem csak kereskedelmi alkalmazottnak s mint ilyen nem hivatkozhatik arra, hogy bejegyzett kereskedő, tehát köteles igényét előbb iparhatóság elé vinni. Felperes felfolyamodásához csatolta a czégjegyzékkivonatot, mely szerint az «U. A. és fia czég» közkereseti társaság. A gyulafehérvári kir. törvényszék, mint felebbezési bíróság 1909. évi deczember hó 18-án 1909. E. 168. sz. a. hozott végzésével a kir. járásbiróság végzését megváltoztatta, a pergátló kifogást elvetette az eljárt bíróságot további eljárásra utasította, mert a peres feleknek egybehangzó előadásából megállapítható, hogy a felperes az alperessel kereskedelmi ügyleteknek közvetítése iránt lépett szerződésre ; a kereskedelmi ügyleteknek köz-