Marschalkó János (szerk.): Közigazgatási döntvénytár V. kötet (Budapest, 1912)

Közigazgatási Döntvénytár. 177. Törvényes előfeltételek nélküli'kórházba utalás esetén a tagnak joga van nem pénztári orvos további gyógykezelését igénybe venni. (A m. kir. állami munkásbiztositási hivatal 11,516/911. sz. Ítélete.) P. J. j—i lakos, főmolnár a j—i gőzmalomban, a sz—i kerületi munkásbiztositó pénztárnak az V. napibérosztályban biztosított tagja volt. Mint ilyen, egy állán képződött mirigydaganattal jelentkezett a pénztári orvosnál, ki a daganat fölvágását nem vállalta és őt a daganat megoperálása végeit Budapestre, kórházba menetelre utasította. Igénylő, kinek hat tagu családja van és a pénztár részéről meg nem czáíolt állítása szerint 30—40,000 K ingó s a malom kezelése van reá bizva, ennek az orvosi utasításnak nem tett eleget, hanem dr. M. A. j—i nem pénztári orvoshoz fordult, ki a daganatot fölvágla s a sebet kezelte. Igénylő az e czimen fizetett orvosi költségek és 1909. évi márczius hó 17-től május hó 27-éig mint állítólagos keresetképtelensége tartamára járó táppénznek megfizetését kérelmezte a pénztártól. A pénztár igazgatósága mindkét igényt elutasította, mert az idegen orvos igénybevételét illetőleg a sürgős szükséget fönnforogni nem látta, a keresetképteienséget pedig igénylő nem igazolta. Elutasította igénylőt a sz—i választott bíróság is ugyanezen okból és azért is, mert a bírósági orvoszakértő nézete szerint igénylő baja sürgős orvosi műtétet nem kívánt és veszély nélkül elutazhatott volna Budapestre sebészhez. A felsőbíróság az idegen orvosi kezelés költségét megítélte, mert az 1907: XIX. tcz. 59. §-ában emiitett sürgős szükség esetét beigazoltnak látta. Igénylőt ugyanis nem a kezelő-orvos, hanem a törvény 58. §-a értelmében csak maga a pénztár utasíthatja a kórházba. E pénztárnál az is volt a gyakorlat, hogy az orvos a kórházba utalásra csak javaslatot tesz. Hogy pedig ez így történt volna ebben az esetben, a pénztár utólagosan állítja ugyan, de nem bizonyítja, azt pedig, hogy a kórházba utalást a pénztár eszközölte, maga a pénztár sem állítja, ellenben az orvos azt, hogy ő utasította igénylőt kórházba, maga is elismeri. üe a pénztár se utasíthatta volna az igénylőt kórházba, mert ő családos ember és betegsége, mint a tények mutatják.